Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ű G Y. 351 wirth vette át az intézet vezetését, a ki azonban már 1872. febr. havában kedvezőtlen anyagi viszonyai miatt az intézetet beszüntette. Mendlik Teréz engedélyezett leányintézetében 1858-ban 22, 1863-ban pedig már 65 növendék járt. A Mérey Ilona-íé\e magán nevelőintézet az 1859/60-ik isk. évben keletkezett. Első Ízben az intézetben csak a tulajdonos és annak nővére, nemkülönben egy zongoratanítónő működött, a ki egyszersmind a fran- czia nyelvet is tanította. Az intézet igazgatója és hitoktatója Mendlik Ágoston volt. Később az intézet az 1868-iki törvények által kényszerítve rendszeresíttetett és 6 osztályra egészíttetett ki. A fönt említett igazgató állásáról lemondván, helyét Eberling Mátyás jelenleg babarczi plébános tölté be. Az 1872-iki tanítási év lezártával föloszlott az intézet. A 40-es évek közepén már fönnállóit Perczelnének magánleányiskolája a mai Iskola-utczában (Polgár-féle házban), hol Liszka Gábriella oki. tanítónő oktatott. Ez volt az u. n. nemes leányok nevelőintézete, hol Haas Mihály belv. plébános vezetése alatt 1846-ban 79 növendék volt. Ez intézetbe 1858-ban már csak 24 növendék járt. Schaurek Józsefné engedélyezett leánynevelő intézetébe 1862-ben 16 növendék járt. Az intézet helyisége a Nepomuk-utczában volt. Szigriszt Jánosnak az 50-es évek közepén a Nepomuk-utczában a Szirányi-féle házban szintén volt magániskolája. Szivér József magániskolája előbb (1846-ban) a Czigány- (a mai Eelső-Balokány) utczában, később (1847-től) a Karch-féle házban, a mai Kossuth Lajos-utsza észak-keleti végén volt. Szívért a város segélyezte. Őt Va rosy Boldizsár volt belv. tanító váltotta föl. A tanítványok száma 1846-ban 50 volt. Werner Magdolna leányiskolája. Ez intézet 1888-ban mint „magán leány-tan és nevelő-intézet“ kezdte meg működését és rövid pályafutás után oly kedveltségre tett szert, hogy már 1873-ban meg kellett nyitani az ötödik és 1874-ben a hatodik osztályt. A közoktatásügyi kormány is méltányolta az iskola jelentőségét és 1875. évben a törvény kellékeinek megfelelő intézetet a nyilvánosság jogával ruházta föl s így egyenrangúvá tette a hasonnemű állami intézetekkel, sőt 1881-ben azt is jóváhagyta, hogy az intézet felső leányiskolái osztályokkal bővíttessék ki. Ez utóbbiakból az 1881/82-ik isk. évben az első évfolyam tényleg meg is nyílott, de kősőbb, mikor Pécs városa teljes polgári iskolát állított, az engedély daczára megszűnt. A rendes hat osztály zavartalanul folytatta működését és sokáig látogatott intézet volt, míg az 1892/3-ik tanítási év végén, 25 évi fönál- lása után, a tiúajdonosnő saját akaratából be nem szüntette. 25 év alatt az intézetet összesen 1755 leány látogatta s így az évi átlag épen 70-et tett ki. Az 1885/6-ik évben a növendékek száma elérte a maximumot, a mennyiben ekkor 102 tanuló iratkozott be. Csak az utolsó években, mikor a polg. iskolán kívül még három leányiskola nyílt meg, csökkent a növendékek száma.
