Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
TANÜGY. 349 Adolfot, pénztárosnak pedig Preusz Józsefet rendelte ki. A mintaiskolát, mely kedvező körülmények közt prosperált, az 1868. évi zsidó egyetemes gyűlés határozata folytán beszüntették, tanítóit kielégítették s helyébe a pécsi izr. hitközség 1872-ben négy osztályú vegyes iskolát létesített és azt a maga költségén mai napon is föntartja. 1877—78-ban öt tanítási teremben 274 tanuló járt az izr. iskolába. Kiváló gondoskodás tárgya volt az új intézmény Grünhuth Ignácz iskolaszéki elnöknek (ki 1890-ben halt meg). 1887-ben az iskolaszék előterjesztésére a hitközség külön választotta a négy fiú- és négy leány osztályt, két új tanítót alkalmazott és a követelményeknek megfelelő emeletes iskolát építtetett, mely méltán sora- kozhatik a város legjelesebb tanítási intézetei közé. Nagy érdeme van az iskola hygienikus berendezése körül első sorban dr. Loewy Lipót és dr. Goldberger Ignácz orvosoknak. ^ Az 1895/96-ik tanítási év végén kiadott iskolai értesítő a következő adatokat nyújtja ez intézet jelen állapotáról: Beiratkozott az I—IV. fiúosztályba 186 s az I—IV. leányosztályba 161 tanuló. A hazafias érzelem gyámolítására 1896. május 9-én ezredévi iskolai ünnepélyt rendeztek s a jelentőségteljes év megörökítésére közvetlenül az iskolaépület előtt négy darab fát ültettek. Az intézet könyvtára 373 kötetből áll. Ez iskolának tápláló-intézete is van, hol a bevétel és kiadás 1574 frt 45 kr. volt. Az iskolai számla szerént az 1895. évről összesen 11.269 frt 9 kr. bevétel és kiadás van kimutatva. Az összes kiadást a hitközség a tanítási díjakból s a hitközségi adóból födözi. A tanítási nyelv magyar. Az iskola fölszerelése a mai kor kívánalmainak teljesen megfelel. A tanítótestület hónapok szerént beosztott részletes tanítási terv után tanított. Első tanítók voltak : Goldborger József, Fleischmann H., Bauer N., 1856-ban : Kulka Ede, Hoffmann Jakab, Gultmann Joachim és Götzl Salamon igazgató. 1871-ben: Porgesz Ede igazgató, Becher Jakab, Guttmann Jakab, Szeligmann Eleázár, Szeligmann Janka, Weisz Jakab, dr. Back Izrael (hitoktató) és Goldschmied I. (a héber tanítási tárgyak tanítója) 1877/78-ban: Veszi Ábrahám, Grünwald Izsák és Klesch Hermin (kézimunka tanítónő). A tanítótestület tagjai jelenben : Klingenberg Jakab igazgató-tanító, Hoch József, Kölni Mór, Lőwy Anna, Strauszer^Henrik, Sasvári Béla, Sasvári Sarolta, Weisz Mór, Weisz Gábor (hitoktató és helyettes tanító). NÆ agániskolá k_ Mikor még városunkban kevesebb volt a nyilvános iskola, a fön- forgó szükség kielégítésére időnként magániskolák és különösen leánynevelő intézetek létesültek. A város közönségének az iskolaügy fejlesztése iránti mind nagyobb érdeklődése folytán keletkezett nyilvános népiskolák szervezése következtében és miután magánintézetek igénybevétele nagy anyagi áldozatot követelt a szülőktől: a magán iskolák lassan-lassan mind megszűntek. A fönnállóit magánintézetek múltjáról az alább betűrendben közlendők nyújtanak képet.
