Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
348 T A N Ü G Y. Az evangélikus vallásuak népiskolája. A pécsi ág. evang. egyház keletkezésének története a 40-es évek elejére vezethető vissza, a mikor a hívek első gondozásukat Bonyhádról nyerték. 1846-ban tömörülvén, mint leányegyház Német-Bolyhoz csatlakozott s 1848-ban a Nepomuk-utczában (a mai Pollák-házban) saját iskolájuk volt, melyben Thoma Ottó három éven át tanította osztatlan osztályokban a vegyes nemű növendékeket. A tanulók száma (fiuk és leányok vegyesen) a 40-es évek elején 15—20 között váltakozott. 1851-ben Lagler Lajos végezte ugyané teendőket. Laglert 1857-ben Benczúr György váltotta föl. 1858/59-ben 9 fiú és 3 leány s 1863-ban pedig 12 fiú és 3 leány nyert itt oktatást. 1868-ban Pécs önálló anyaegyházzá lévén, mint ilyennek tanítója nem volt; az egyház gyermekei a városi iskolába jártak. A vallás-tanítást 1859-ben lelkésze Jeskó Lajos vezette. 1870-ben a pécsi iskolák községi jelleget öltvén, az evang. egyház belépett a községi kötelékbe s azóta az összes községi s más felekezeti, valamint a közép, úgy szintén az iparés kereskedelemi tanoncz és felső kereskedelmi iskolába járó evang. növendékek (mintegy 150-en) a vallás tanítását heti 10 órában a jelenlegi lelkész vezeti. Az izraelita hitközség népiskolája. Az első intézkedés Pécs városában létesítendő izraelita népiskola iránt 1845-ben történt ; tényleg azonban az iskola csak 1851-ben. (április 6-án) nyílott meg. Az iskolahelyiség a Steindel-féle házban volt. 1852-ben, mikor őfelsége Pécset látogatásával tisztelte meg, a hitközség e nap megörökítésére intézetét „Ferencz József iskolá“-nak nevezte el s 1195 frtnyi alapot létesített, mi az iskola anyagi és szellemi emelését lényegesen elősegítette. Az iskolabizottság elnökének, Schapringer Joachim érdeklődésének és fáradozásának köszönhető, hogy az iskola évről-évre gyarapodott. A tanítási nyelv német és magyar volt. 1855-ben járt a bárom osztályba összesen 71 tanuló (fiú és leány). 1856. évi november 29-ére esik az intézetnek négy osztályú, főelemi iskolai rangra való emelése. 1856-ban az elöljáróság egyhangúlag kimondta, hogy tanítóinak nyugdíjat ad. — 1857-ben a főtanhatóságboz intézett fölterjesztés folytán az iskola két év múlva minta-iskola lett, melynek tanítóit az országos izr. alapból fizették ; a hitközség a többi költséget a maga pénztárából födözte. 1859-ben a négy osztályba 106 fiú, 64 leány, 1863-ban pedig 111 fiú és 63 leány járt. Igen szép iskolaépületet is emelt tiz tanítási teremmel és több mellék- helyiséggel. Ez épületet 1871-ben Pécs szab. kir. város hatósága főreáliskolának vette meg. A minta-iskola négy fiú- és négy leányosztályból állott. A tanítási nyelv 1860-tól fogva magyar volt. A tanulók száma 182, ezek közül 36 tandíjmentes. Iskolai fölügyelőnek a helytartótanács Engel
