Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
28 BARANYA GEOLÓGIÁJA. dások a villányi hegységben teljesen hiányoznak. Itt a felső és alsó kagylómész formáczióhoz tartozó dolomitok és mészkövek képezik a hegylánczolat fő-töinzsét. A kagylómész-dolomitra közvetlen reátelepülő fiatalabb rétegtagozatot képezik ama homokos-, márgás, vasoxidos, a felső Doggerhez tartozó rétegek, melyek Villánynál a hegy északi aljában oly rendkivül sok és változatos ammonitokat tartalmaznak. E rétegek csak néhány méter vastag övét képeznek és csakis a hegység legkeletibb részében voltak konstatálhatok dr. Hoffmann által, hol is nemsokára kiékülnek. Ugyan ez ammonit-dús, a felső Doggerhez tartozó rétegeket dr. Hoffmann még a harsányi-hegy alján, a mészkősorozat bázisán konstatálta. A villányi hegységet alkotó többi képződmények, ha eltekintünk a nagyobb részben eltakaró diluviális lösztől — tömzsös, vaskos, sötét- szinű és bitumenes mészkövekből állanak, melyek azonban sok helyt málás következtében halvány-fehéres szint mutatnak. E vaskos, tömeges mészkövek a harsányi-hegy alkotásában hatalmas rétegsorozatot képeznek. E rétegek úgy Villánynál, mint a liarsányi-hegyben közvetlen az imént említett dogger-rétegekre letelepültek, másutt pedig a kagylómész- dolomitra. E mészkövek, úgy petrografiailag, mint faunájukban különböznek, a hasonnemű optyehus tartalmú mészkövektől a Mecsekhegységben. Ezek dr. Hoffmann szerint a fossil-fauna után Ítélve a fehér-jurához tartoznak. E mészkőrétegek felsőbb osztályaiban, úgy a harsányi hegyen, mint más helyeken a villányi hegylánczolatban számtalan Diceras-féle kövületeket tartalmaznak. E kövületek harántmetszetei előbb kisebb alakban, a felsőbb rétegekben mind nagyobbodó alakban találhatók. Ugyan e Diceras-mészkövek konstatálhatok tovább délre a lapályban, hol is a Tapolcza pusztánál feltörésként bukkannak fölszinre. A Duna- Dráva lapályból kiemelkedő beremendi hegy ugyan e mészkövekből áll. A baán-batinai-, vagyis helyesebben monostor-batinai hegyvonulat egy kis geográfiái individuum, mely északkelet-délnyugati irányban húzódik 22 kilométer hosszúságban, kezdve a 1 tanától Batinánál és végződve délnyugaton Monostornál. A hegyvonulatot alkotó egyes magaslatai magasságban nem igen különböznek egymástól, s e magasság mindössze sem jelentékeny, tekintve, hogy a legmagasabb pont, mely a Dunához közel, Darázs és Vörösmart között van, a „Trojna“ nevű magaslat, alig 200 méterre emelkedik a tenger szine fölött; a Dunavölgytől pedig amennyiben Darázsnál a „Sárkány“ nevű sziget trigonometriai mérés szerint 83 m. áll a tenger szine fölött — 117 méterre emelkedik. A hegyvonulat hosszúsága jóval fölülmúlja szélességét, mert ahol ez legnagyobb, Kisfalud és Herczeg-Szőllős között alig 8 kilométer, egyebütt pedig jóval keskenyebb. A baán-batinai hegységet 3 oldalról alluvialis sikság veszi körül, mely részint mostani ártér, részint ó-ártér, a negyedik oldalról s különösen
