Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya fekvése és kiterjedése
BARANYA GEOLÓGIÁJA. 27 kimerítve; de annak további részletes taglalása tovább vezetne, mint ezt a helyszűke megengedi. Az általánosságban elősorolt jelentékenyebb dislokatió-vonalakból mégis látszik a Mecsekhegység idomító oka. A villányi, vagy siklósi hegylánczolat, mely Villánytól nyugatra Hegy-Szent-Mártonig 30 kilométer hosszúságban terjed, északi oldalán szintén dombvidék által van környezve. A dombvidék azonban északi irányban csak Pellérd- és Árpádig terjed, tehát ez utóbbi vonalon érintkezés a pécsi hegységgel nem történik s ama lapály észlelhető, mely a Pécs városi téglavetők, valamint a Basamalom és Árpád közt húzódó dombok alján kezdődvén, Pécs városa déli széle hosszában, Pellérd és Német- Ürögh közt terjed tovább délnyugatra. Goldberger fényképe után. A harsányi hegy. Pécstől délkeletre azonban a villányi hegység dombvidéke érintkezésbe lép a pécsi hegység dombvidékével; az így egyesült^dombvidék- alkotta terület délkelet felé, körülbelül a villány-mohácsi vaspálya vonala által határoltatik, melyen túl délfelé ama róna kezd uralkodni, mely a Dunánál kezdődvén, a baán-batinai hegység és villányi lánczolat közt áttörvén, e két hegységet választja el egymástól és ezeket déli oldaluk hosszában szegélyezvén, a Dráva partjáig terjed. A villányi-hegység tektonikája igen érdekes. Hegyalkotó számos mészkőrétegei párhuzamosan egymásra tolatott padokból állanak, melyek mind déli irányban dűlnek 30—40° alatt. A Mccsekhegységben annyira elterjedt és fontos liasz-korbcli lerakó
