Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Közművelődési rész
T A N Ü G Y. 310 kénytelen a tanítást végezni. A hol szegény az eklézsia, maga harangoz a pap ! A lelkész-tanítolcon kívül voltak és vannak ma is u. n. „előimádkozó“ (praeorans) tanítói állások. Pap-tanítók megyénkben csak a reformátusoknál vannak, számuk 13. Ama kath. jellegű iskolák tanítóit, kik filiáléban (az anyaközség fiókközségében) pap és orgona nélkül végzik az isten-tiszteletet, könyökös kántoroknak nevezik. Még 18G8-ban állapították meg a tanítói fizetés minimumát 300 frtban ; rá 24 évvel egy újabb törvényt hoztak, melylyel a 68-iki törvényt végrehajtják. Tanítóink jövedelme legtöbb helyen terményekből áll ; itt-ott azonban készpénzt kapnak. A minimális összegen aluli javadalmazást már csak elvétve, különösen a szerb jellegű iskolák tanítóinál, úgy a pap-tanítóknál találjuk. Az állam az iskola-föntartók kérelmére a tanítók fizetését újabban kiegészíti 400 írtra, de e kedvezményt a kath. s főleg a gör. kel. iskolák hatóságai, nehogy az államnak iskoláikra nagyobb befolyása legyen, nem veszik igénybe. Az 1875. évi XXXII. t.-cz. a tanítói nyugdíjtörvény megalkotásával a tanítóknak régi és jogos óhaja csak részben teljesült. 1892-ben módosították e törvényt ; teljesen azonban ez sem elégíti ki a tanítóságot. Ennek egyik főhibája, hogy a kántori jövedelmet külön választották a tanítói fizetéstől s így akárhány kántortanító, a ki kapott 5—600 frtot évenként, csak 3—400 frt tanítói fizetése alapján nyugdíj áztatott. E miatt idősb- kath. falusi tanítóink körében roppant nagy az elkeseredés. Azt mondják : „Adtál Uram esőt, de nincs köszönet benne.“ Legtöbb falusi iskolában csak egy tanító van s így ily helyeken sem igazgató, sem tanítótestület nincs. Az igazgatói czímet a kath. iskoláknál sok helyen az illető plébánosok maguknak vindikálják. A pap és tanító közötti viszony a felekezeti iskoláknál nem valami barátságos. Míg valamikor a tanító teljesen papjának alárendeltje volt, az újabbi iskola-törvények bizonyos önállóságot, függetlenséget biztosítanak a tanítónak, mit a pap nem szívesen lát. A mi az iskola és szülői ház közötti viszonyt illeti, erről se szólhatunk kedvezően; mert legtöbb szülő az iskolát szükséges rossznak tekintvén, a tanítóra is átviszi ellenszenvét, minek kifolyása, hogy a tanítót nem szívesen fizeti. Az iskolák belső élete legtöbb helyen kielégítő. A tanuló-ifjuság előmenetelének és fegyelmezettségének hiányossága részben abban találja magyarázatát, hogy a szülők még ma se szoktak le egészen ama régi hibájukról, hogy gyermekeiket nem szívesen küldik iskolába, hanem inkább otthon a gazdaság körül használják föl. Az iskolamulasztás oka a már föntebb említetteken kívül az a körülmény is, hogy a szülők szegénységük folytán gyermekeiket se ruhával, se iskolai könyvekkel nem láthatják el. Az is öreg hiba, hogy a műveletlen szülők a családi körben nem valami kedvezően nyilatkoznak a tanító személyéről, mi a tanító tekintélyét a gyermekek előtt rontja és a fegyelem-tartást megnehezíti.
