Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
BARANYA NÉPEI. 277 lehet elejét venni, akkor az ősi szittya vér kibuggyan; nem ritkán halállal végződik. Szeretik a szép nótákat, előszeretettel lesik el a városban az új darabokat, hisz már vallásuknál fogva énekhez szoktak ; késő vénségükig dalosak maradnak. Szeretik a tréfát is, de csak úgy, ha ők tréfálnak meg mást. A duna-melléki magyarok jó gazdák. Elődeiktől örökölt, vagy általuk szerzett vagyont megőrzik, föntartják. Adóssággal a legritkábban terhelik meg és csak a végső esetben adják el. Egy-egy egész birtoktest eladása, vagy bírói úton való elárvereztetése a legritkább esetek közé tartozik. A gazdálkodásban szigorúan lépést tartanak a korral. Gépek, uj magvak, kísérletezések napirenden vannak. Mauthner, Frommer és a többi magkereskedők tekintélyes összegeket kapnak e községekből. Szarvas- marha-, ló-, sertéstenyésztésük messze hires. A filloxera fellépte azonban mindeme szép állapotokat megváltoztatni látszik. Még áll a szőllők egy része ; a nép bámulatos szorgalommal ülteti be az új és új földterületeket szőllővel, de fájdalom, ebbeli szorgalma eredmény nélkül marad. Csúza és Sepse községek azonban a filloxera ellen okszerűen és helyesen védekeznek. Elannyira, hogy ma már Csúzán és Sepsén tekintélyes mennyiségű új bor terem. Nincs olyan szőllősgazda e két községben, kinek amerikai vesszeje, vagy oltványa ne volna. Azok a községek, melyeknek a bor nem főjövedelmi forrását képezi, helyes és okos mezőgazdasági és állattenyésztési gazdálkodással tartják fönn magukat, még pedig kitűnő eredménynyel. Mégis a mezőgazdasági termények árhanyatlása nagyon is érezhető az egész vonalon. A duna-melléki magyarok jól táplálkoznak. Főtáplálékuk a jó tiszta buza-kenyér, sertéshús, bab, lencse, káposzta, burgonya. Szeretnek jól táplálkozni ; de van is módjuk benne. Egy-egy gazda 3—4—5 drb hízott sertést is öl; hús, zsír van bőven. A napszámosemberek is, kevés kivétellel, télen ölnek sertést. Télen naponként kétszer; nyáron háromszor étkeznek. Télen reggel 8—9 óra tájban tartalmas reggeli, esti 5—6 óra tájban még tartalmasabb ebéd. Nyáron reggeli, ebéd, vacsora járja. A bor, természetesen, sehol sem hiányzott — eddig. A napszámost tartó gazdák egész fényűzést fejtenek ki az élelmezésben; valóságos versenyt űznek a napszámosok jobb élelmezésében, minek a napszámos-nép elkényeztetése a következménye. Nagy munkaidőben az amúgy is kevés munkás válogat is a jobb élelmet adó helyekben. Nagyobb gazdáknál a nevezetesebb gazdasági munkák idején lakodalom számba menő traktamentum van. Ételeik Ízletesek, kevésbé változatosak. Főfűszer a paprika. Ebből óriási mennyiséget termelnek és fogyasztanak el. Rondszerént marha-, vagy disznóhús-leves, tészta és paprikás-hús járja. Főzeléket ritkábban esznek. Újabban azonban a főzelékek is kezdenek mindennaposak lenni. A paradicsom télre való eltevése, nemkülönben a gyümölcsök, cseresznye, körte,
