Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya népei

Hegyhát.

egyhát a Mecsek-hegytől északra, annak háta mögött fekszik ; erről vette nevét is.

A Mecsek hol nagyobb, hol kisebb ágazatai kiterjednek az egész Hegyhátra. Fölülete ha nem csupa hegy-völgy, legalább is hepehupás. Legmagasabb hegyek a déli oldalon, a'. Mecsek közvetlen közelében vannak; az északi rósz már rónábbá nyílik, hogy egybeolvadjon a Kapós-völgy lapályaival. A hegyesebb vidékeken kevés a jó termőföld, annál több az erdő és legelő ; a völgyekben pedig buja rétek vannak. A hegyháti rengeteg erdőkben szarvasok, őzek, vaddisznók is gyakoriak; leggazdagabb a vadállomány a vaszari erdőségben. Az erdős hegyvidék természetes albuma a gyönyö- rübbnél-gyönyörübb tájképeknek. A nyíltabb részeken már nem oly festői a kilátás, hanem a határok annál termékenyebbek.

Hegyhát kiterjedése 205.93 □ kilométer.

Lakosainak száma az 1890-iki népszámlálás adatai szerint : 44.480. Nyelvre nézve: 21.271 magyar, 22.752 német, 45 tót, 86 liorvát, 7 szerb, 4 vend, 315 egyéb. Vallásra nézve: 36.673 római katholikus, 4 g. katholikus, 7 g. keleti, 7005 ág. evangélikus, 83 ev. református, 708 zsidó.

Hegyhát területén van egy nagyközség : Mágocs, több mint 3500 lakossal és 73 kisközség.

Hegyhát székhelye : Sásd.

Van Hegyháton a (mágocsi és gödrei) két esperességben 18 r. kath. plébánia, 3 ág. ev. lelkészi hivatal, 1 izraelita rabbinátus (Mágocs), 74 népiskola, és pedig : 61 r. kath., 10 ág. ev., 1 izraelita, 1 községi és 1 magániskola.

Hegyhátot átszeli a budapest-pécsi vasút, melynek két nevezetessége a husztóti áthidalás (viadukt) és az abaligeti alagút. Érinti a duna-drávai vasút. Most van építés alatt egy szárnyvonal Komlóból kiindulva Magyar- Széken át a bakócza—felső-mindszenti megállóhelyig.