Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
218 BARANYA NÉPEI. Nyugatra, Baranya-szélen, van Bogdása ; túl Somogybán Dráva-Fok és Markócz ; innenfelől Iványi. Ezek már a biklás viselet vidékéhez tartoznak. Az Ormányságnak nincs természetes határa ; addig terjed, „a meddig a bikla hossza ér.“ Bogdása határa a pécsi káptalan két pusztáját érinti. Az egyik Kör- csönye, a másik Vörösi puszta. Lent a Dráva szélén van Sós-Vertike. Sellyétől keletre fekszik Kis-Csány—Oszró ikerközség. Tovább keletre az út Vaiszlónak halad. Délnek elmarad Nagy-Csány, Luzsok, Kemse, Zaláta, Piskó. Itt van a pécsi káptalan Zehi-pusztája. Északra, az erdők között a kis Besencze lapul meg ; csupán bádog- fedeles kis tornya kandikál elő az erdők fölött. Vaiszló szintén a régi „mezővároskák“ egyike, különben Sellyének riválisa. De mióta az utóbbi vasútat kapott, azóta igen elmaradt tőle. A lakosság itt is két felekezethez tartozik, úgymint: „árendás németek“ és a „lakos polgárok“ felekezetéhez. Más szóval : vannak katholiku- sok és reformátusok. Mindkét felekezetnek van külön temploma. Ezenkívül nagy számban vannak még nazarénusolc is, a kik egy külön kis imaházat emeltek maguknak. Északra derék-út vezet Pécs felé. Ezen út mentében van Páprád, Czinderi-Bogád és Mindszent. Délnek, a Dráva közelében van Hires, Vejti, Czun. E vidéken van még a pécsi káptalan Darócz-halma s Kelemenliget pusztája. Tovább keletre van Hidvég, Sámod, Piskó, Kóros, Aderjás (mind a három paszderjás). Az ország-út mentében fekszik Kémes. Le délnek a mosolygó rónán látjuk: Kis-Szent-Mártont, Szaporczát, Tésenyfát. Tovább: Csepelyt, Csehit, Dráva-Palkonyát. Északra a viszlói hegy tövében : Visz- lót, odább Rádot, Szavát, Máriát, Terehegyet. Az út mellett találjuk Szerdahelyet, Kovácshidát, Ipacsfát. Utazásunkat Harkánynál bátran bevégezhetjük. Itt már megszűnik a bikla, véget ér az Ormányság is.
