Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
BARANYA NÉPEI. 153 nak tartalma, mintegy előírás szerint, a következő: egy tepsi rétes „tekercs“, egy sült csibe egészben, egyik sem tálban, hanem az edényben, melyben megsült, egy fonat „kőttes“ (kelt tészta), egy pék-czipó s egy pint bor. A kis gyermek növekedik testben, lélekben, bár ez utóbbinak fejlődése amazénak többnyire mögötte marad. Ha a gyermek első, de ha nem is az, rendszerént elkényeztetik, rossz példa s a gyermek előtt magukról megfeledkezés által, annak lelkét ferde irányban nevelik ; még örülnek neki, ha a csacsogni kezdő gyermek csúnya szavakat tud — hallván — mondani. „Milyen okos gyermek I“ Mondják ilyenkor. Az ilyen tudatlanságból, könnyelműségből eredő rossz nevelés még rosszabb hatását annak idején még az iskola is csak nagy nehezen, vagy éppen nem képes ellensúlyozni. Mégis azonban meg kell vallani, hogy itt-ott nem ritkák a példás kivételek, bár ha jobb volna, ha amazok képeznék a kivételt. Mikor a gyermek már 5—6 éves, megtartják a „kereszting-vitelt“, „nagy paszitot.“ E családi ünnepély azelőtt, míg a szőlőtőkék bőven öntötték a nedűt, mint külön vigalom tartatott meg. Fölért kisebb szabású „vendégséggel“, muzsikaszó mellett ment végbe ; de most már csak a búcsú, vagy valamely egyéb családi ünnepély, pl. eljegyzési ünnepély, vagy lakodalommal együttesen tartatik meg, olykép, mint a kis paszit, azzal a különbséggel, hogy a keresztanya ekkor ajándékot is visz keresztgyermekének, ha az fiú: inget, gatyát, mellényt, felöltőt, csizmát, kalapot s kis tarisznyát, ebben néhány almát; ha leány: inget, szoknyát, czipőt, harisnyát, selyem kendőt s kis kosarat, ebben szépen felöltöztetett bábut, de ezek közül ezúttal csak a kis tarisznya s a kosár, illetve bábu bir aktiv szereppel, mert a ruhanemüek oly szabásuak, hogy azokat a gyermek csak 12 — 15 éves korában használhatja. Ha a gyermek korának, testalkatának megfelelő ruhadarabokat visz a keresztanya, megszólják, azt mondják, hogy sajnálta keresztgyermekétől a költséget. E lakomának is a késő este, nem ritkán az éjfél, vet véget. A keresztanya minden kínálkozó alkalmat megragad arra nézve, hogy keresztgyermekét valamivel megajándékozza. Husvétkor hímes tojással, almával, köttessél ; búcsúkor bábcsikóval, babával. Búcsuk alkalmával a keresztapa keresztfiát, a keresztanya pedig keresztleányát vezetgeti sátortól sátorhoz s kínálgatja egygyel-mással, s ez — ha mindkét komafélnek van, vagy vannak gyermekei — kölcsönösen és együtt történik, egyik szülő sem saját gyermekét, de keresztgyermekét ajándékozza meg. Bérmáláskor, a mikor a keresztapa keresztfiát, a keresztanya pedig keresztleányát vezeti a bérmáláshoz — a gyermekeknek szintén kijár valami értékesebb ajándék.
