Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
150 BARANYA NÉPEI. keresztszülei pedig a családos atyafiságot és vendógnépet. A meghívás pár soros versecsko kíséretében történik, melyben mindenkinek tudtára adják, hogy hozzon magával evőeszközt s megmondják azt is, hogy mely házakban lesz a lagzi ; mert hát olyan népes lakodalmakat csapnak, hogy öt-hat háznál is esznek-isznak, mulatoznak. A lakodalomra hivatalos a falu összes előkelősége. Az urinépnek természetesen nem kell magával evőeszközt vinni ; ezekről gondoskodnak. Az esküvőt megelőző este tartják az úgynevezett „koszorús est“-ét, jó vacsorával, víg muzsikával. Megjegyzendő, hogy a német zenekarok csak fuvó-hangszereken játszanak s harsogó réztrombitákkal, dobbal és csinádráttával mulattatják a vendégeket. Ezt az estét a koszorús lányok, vőfélyek és a lakodalomnál szereplő egyének tiszteletére adják. Rendesen délelőtt 9 óra tájban szoktak a lakodalmasok gyülekezni s 10 órakor föl- harsan a zene s nagy sírás-rívás közt viszik az ifjú párt esküvőre. Esküvő után visszatérve a lakodalmas házba, az udvaron három tánczot járnak s következik a nagy lakoma. Ebéd után újra tánczra kerekednek s úgy este felé megkezdődik az ajándékozás. Minden vendég ad valami emléket a menyasszonynak, minek fejében a menyasszony egy kerülőt tánczol az illetővel s csókot nyom az ajkára. Ez az általánosan szokásos „menyasszony-csók.“ Az ajándékozás után vacsorához ülnek ; vacsora végeztével pedig újra tánczra perdülnek s járják a csoszogót világos reggelig. Éjfélkor fehér kalács-kenyérrel, hússal és borral kínálják meg a vendégeket. Egy-egy német lakodalom belekerül 5—600 írtba. A régi jó időkben volt olyan német lakodalom, melyen 200 vendégnél is több jött össze s elfogyasztottak 60 fekete és 80 fehér kenyeret, 100 „kugelhupf“-ot, 120 tepszi rétest, 3 tehenet, 12 borjut, 5 hízott sertést, 200 darab baromfit, fél hordó káposztát, 30 akó bort, 2 akó pálinkát. El is tartott az ilyen nagy lakzi 5—6 napig. Ma már sokkal szerényebbek a lakodalmak ; a szomorú gazdasági viszonyok nem engedik meg az ilyen drága vendégeskedést. Komahívás és keresztelő a magyaroknál. Érdekes szokás a magyar népnél a komahívás, keresztelő és a „kereszting-vitel“, a mi más formában a sokaczoknál s németeknél is meg van. A mikor az uj menyecske komahívás szükségét érzi, elküldi férjét oly korukbeli fiatal házasokhoz, a kiknek még komájuk nincs, hogy azokat részükre fölkérje, — mégis azonban előre kipuhatolják, vájjon kérésükkel nem fognak-e elutasíttatni ; biztosra akarnak menni, mert a kikosaraztatást a fiatal anya lebetegedésére nézve rossz ómennek tekintik. Mikor így a komaság kérdése már megoldatott, a jelzett módok bármelyike szerint, e körülményt a leendő szülők asztalánál egy barátságos ebéddel pecsételik meg. Az új komatársak, kik a komaság létrejötte előtt egymást barátságosan tegezték, ez időtől fogva per körösztkomám, komámasszony, meg-
