Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)

Baranya népei

BARANYA NEPEI.

149

Az őst folyamán — mikor már az új párt aludni akarják küldeni — a csausz kimegy az udvarra és az ablak alatt kukorékolni kezd. Mikor egy-egy kis időközben harmadszor kukorékol a csausz, akkor az új párnak föl kell kelni az asztaltól és aludni menni. Aludni pedig az új pár ez első éjszakán mindig a padláson szokott, hol már el vannak készítve a fekhelyek. Mikor a menyasszony a padlásra nyúló létrára lép, valaki fazekat szokott a földhöz vágni. A padlásra az uj párt a koma és a „diver“ kíséri fel. Ez utóbbinak főleg az a tiszte, hogy a menyasszonyi ágyon henteregjen azért, hogy az elsőszülött fiúgyermek legyen. A levetkezéskor a vőlegény csizmáit mindig a menyasszonynak kell lehúzni, minek jelentőségét nem nehéz kitalálni. Mikor aztán a koma és a „diver“ lejönnek a padlásról, a vőlegény felhúzza a padlásra a — létrát. A jelzett két kiküldöttnek leérkeztével elárverezik a többször említett termőágat.

Az esküvő utáni napon megy a menyecske a „diver“ és néhány rokon kíséretében vizért a Dunára. Ekkor a menyecske fején van az arany csipkékből és fátyolból csinosan összekombinált főkötő (kapicza). Két leány viszi a menyecske után a korsókat. A menyecske ez útjában a járókelőket, kiktől különösen valami kis pénzbeli ajándékot remél, megcsókolja. A lakodalom másodnapján a komán és násznagyon kívül a többi vendégek is küldenek sülteket, kalácsot, fánkot stb. a lakodalmas házba. Ugyancsak e másodnapon szoktak álarczosok is ellátogatni a lakodalmas házba, kiket a sokaczok „macskarák“-nak mondanak.

Megemlítjük még azt a szokást is, hogy az új menyecske három egymásután következő hét minden szombatján elmegy a koma és násznagy lakásába s ott azok lábait megmossa. E lábmosást azonban az illetők ajándékkal meg is válthatják.

Lakodalom a németeknél.

A baranyai németek leánykérő és lakodalmi szokásai sokkal egy- szerűebbek. A házasulandó legény szülei elküldik megbízottjukat a kiválasztott leány sz leihez, a ki aztán illő .tisztességgel beállítva a leányos házba, megkérdezi a szülőket, hogy odaadják-e leányukat ? A szülők mindenekelőtt a vagyoni viszonyokat mérlegelik. Ha aztán megállapodásra jutnak, tudtára adják a „közvetítődnek, hogy szívesen látják a kérőt; jöhet. A megkérés után, mely nem jár semmi különös czeremóniával, — a fiatal pár szülei és a keresztszülők, ideiglenes házassági szerződés megkötése czéljából, elmennek a falu legértelmesebb polgárához s tollba mondják mindazt, a mit a vőlegény és a menyasszony hozományképen kapnak. Készpénz, ingóság és ingatlan sorra bele kerül a házassági szerződésbe. Az öregek a kontraktust ékes szögletes betűkkel kölcsönösen aláírják, minek megtörténte után már nemcsak a kapuban, hanem bent a szobában is szeretkezhetnek a fiatalok. A vőlegény a nőtelen fiatalokat, a menyasszony a hajadonokat hívja meg a lakodalomra ; a házasulandók