Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
106 BARANYA NÉPEI. Csarnojevies Arzén pátriárkának első székhelye Duna-Szekcső volt. 1. Lipót király 1698-ban a duna-szekcsői kastélyt és uradalmat adományozta a pátriárkának, hol 1700-ban püspöki zsinatot is tartott. Ezt az uradalmat azonban csak 4 évig élvezte ; mert 1702-ben „obrepertuum ius tertie“ a Bezerédy-családnak kellett átadnia. E helyett kapta 1706-ban a dályai, belobrdai és borovai uradalmakat, melyeket a kalocsai pátriárka manapság is élvez. Csarnojevies 1694-ben Dunaszekcsőről felterjesztést intézett I. Lipót királyhoz Popovics Jeftimije-nek a budai és székesfehérvári, Jankovics (Tetovacz) Jevrem-nek a pécsi püspöki székre kinevezése iránt, mit a király 1695. márczius 4-én kiállított diploma alapján teljesített. Jankovics Jevrcm szerb püspök 1702-ig felváltva Pécsett és „Branin“ nevű Sz. Archangelnek szentelt zárdában lakott. Branin kolostor a kisfaludi hegyek között volt, melyet most is „Kaludjeri“-nek (szerzetes hegy) neveznek. Jankovics Jevremnek a pécsi püspökségben utódai voltak „pro partibus quinqueecclesiensium et sigetiensium“ 1708. aug. 26-án kinevezett Melentievies Nikonov, a ki 1717-ben a krusedoli szerb kolostorba vonult vissza s ott is halt meg, — továbbá Makszimovics Gábor, kit VI. Károly király 1721. évi márczius 31-én kelt leiratával nevezett ki s kinek 1731. évi decz. 17-én Duna-Szekcsőn elhalálozása következtében a pécsi püspökség a jelenlegi budai szerb egyházmegyével egyesíttetett. Legutolsó bejövetele a szerbeknek 1715-ben felső Krajnából történt. Ezek Pécs vidékén telepedtek meg s alkották a most is ráczvárosnak nevezett külvárosi részt. Azonban különböző időkben és alkalmakkor mily számban jöttek, meg nem állapítható. Annyi azonban hiteles feljegyzések nyomán bizonyos, hogy 1780 óta Baranyában 12 ezernél többen soha sem voltak s hogy az 1890. évi (népszámlálás szerint 10665-re apadtak le. Kétségtelen mindezekből, hogy a XVIII. század első felében Pécsett püspöki szék mellett, templomuk, plébániájuk s tekintélyes számú híveik is voltak. Kitetszik ez különösen Melentievies Nikanor pécsi püspöknek a m. kir. udvari kanczelláriához 1711. május 11-én latin nyelven intézett és a szerémi, krusedoli szerb zárda levéltárában őrzött feliratából, melyben hívei üldöztetése miatt panaszt emel a pécsi róm. kath. káptalan ellen s kijelenti, hogy híveivel együtt Törökországba visszatérni kénytelen, ha rajta és a hívein ejtett sérelmek ellenében védelemben és orvoslásban nem részesül. A baranyamegyei szerbek történetének kimagaslóbb alakjai: Tjirilo- vits Szofronie, a ki Duna-Szekcsőn született s 1770-ben szenteltetett fel erdélyi püspökké. Dimovics Genedie, a ki Siklóson született s 1786-ban választatott meg a károlyvárosi püspöki székre. Gruics Nikanov, a ki 1810-ben Lipován született s 1870-ben választatott meg s szenteltetett fel pakraci püspökké. Popovics Nikanor, a ki Kisfaludon született s 1890- ben szentelteti fel temesvári püspökké. Végre Dragoszavljevics Adám szerb iró, a ki 1800-ban Beremenden született s kinek irodalmi műveit
