Várady Ferencz (szerk.): Baranya multja és jelenje 1. (Pécs, 1896)
Baranya népei
Néprajzi bevezetés. földnek, melyet ma Baranyának nevezünk, első ismert népe az ős illyr-nemzetség volt. Krisztus születése előtt, körülbelül 590 évvel kezdtek a biturgiai kelták Galliából kiköltözködni. Két nagy csapattal indultak világgá, külön külön fíelloves és Sigoves vezérlete alatt. Egyik részük Itá- iába telepedett le, a másik részük a Rajnán átkelve, a dunamelléki tartományokat szállta meg. így kerültek a Duna és Dráva által alkotott szögletbe, Baranya földjére az illyrek közé a kelták, a kik később pannonoknak nevezték magukat. A tudós Schönleben, a mint ezt Haas „Baranya“ czimű emlékiratában fölemlíti, következőképen sorolja föl Pannonia népeit, melyek közül többen ugyanegy időben egymás mellett is laktak. Illyrek, kelta eredetű japodák, hyperboreusok, kelták, pannonok, tauriskusok és norikusok, rómaiak, vandalok, góthok, longobardok, szlávok, vendek, hun- nok, avarok és frankok. A pannon-nép igen nagy volt s több ágra oszlott ; de mindannyiszor egyesült, ha külellenséggel szemben védekeznie kellett. Plinius nagy részletességgel ismerteti a pannon-nemzetségeket s a kiknek földjén a Dráva folyt keresztül, azok nála „serates, serapilli, jassi és andiretes“ nevet viselnek. Ezek voltak Baranya pannon-népei. A mi a pannonok nyelvét illeti, arról semmi bizonyosat se mondhatunk. Miután azonban kétségbevonhatatlanul megállapították tudósaink, hogy Pannóniában túlsúlyban voltak a kelták, kik germán eredetűek, nagyon valószínű, hogy a pannon-nyelv hasonló volt a régi némethez, mint ezt Szalágyi „De Statu eccl. Pannoniae“ czimü művének toldalékában kifejtette. Egyébként az is biztosra vehető, hogy a mint különböző népekkel elegyedtek, a nyelvük is megváltozott.
