Füzes Miklós: Modern rabszolgaság - „Malenkij robot”. Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban (Budapest, 1990)
II. Interjúk és írásos emlékek - Eibeck István
EIBECK ISTVÁN (1927) Hőgyész. Német származású kereskedő csatádban középiskolai tanuló, akit nővérével együtt vittek el. Bányamunkás a Donyec-medencében. Felvétel: Kaposvár, 1989 Úgy karácsony tájt terjedt el a faluban az a hír, hogy a falu lakosságának nagy részét munkaszolgálatra viszik el Bajára, ugyanis a bajai híd felrobbantása következtében ott nagy munkaerőre van szükség. A községházán el is készítettek egy listát, tudtommal a főjegyző és a bíró közreműködésével. Először a volksbundisták kerültek rá. Később kibővítették és a kisebbik nővérem neve is a listára került. A kisbíró vitte ki a lakásra a behívót. O nagyon el volt keseredve, keservesen sírt és megfogadtuk, hogy nem engedjük el. Egy-két nap múlva hallottuk, hogy a főjegyzőt, Makó Andrást, valamint a kisbírót, Vitzl Károlyt családostól a polgári iskola fiú épületszámyába vitték és ott őrizetbe vették őket. Rá két nap múlva kidobolták, hogy a faluban lévő valamennyi férfi 17 évtől 50 évig és valamennyi nő 18-tól 40 évig köteles a polgári iskola udvarán december 31-ig jelentkezni, mert aki nem megy, annak a családját is el fogják vinni. Kétheti élelmet vigyen mindenki magával, meleg öltözéket és pokrócot, de csak kétheti munkáról lesz szó! Azoknak az asszonyoknak, akiknek három évnél fiatalabb kisgyermekük volt, azoknak nem kellett menni. így természetesen az idősebb nővérem otthon maradhatott, A kidobolás után a rokonokkal és ismerősökkel megbeszéltük a dolgot, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a két hetet a család érdekében mégiscsak kibírjuk, és ez volt a véleménye a község többi lakóinak is. Végérvényesen 1945. január 2-án mentünk fölszerelkezve le a polgári iskola udvarába. Ott már úgy harminc, vagy ötven fő tartózkodott, férfiak és nők vegyesen. A főjegyzőt és a bírót ott láttuk a bizottságban és ott kellett jelentkeznünk és mindenkinek a nevét a listán kipipálták, akik már megjöttek. Azt mondták, hogy még vámunk kell a szovjet teherkocsikra, ugyanis már három teherkocsi vitt embereket Dombóvárra. Ha onnan visszaérkeznek, akkor minket is oda szállítanak. Közben a bíró mellé keveredtem és megkérdeztem tőle: Mondja Karcsi bácsi, hol a Karcsi fia, meg a Teri lánya? Hiszen egyidősek vagyunk, őket nem láttam még itt! Azt mondta, nyugodjatok meg, ők is jönnek majd és ők is elmennek veletek. De ebből nem lett semmi. Körülbelül egy fél óra múlva meg is érkezett a három szovjet 226
