Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)

II. Beilleszkedés Báden-Württembergben - Adatok a karitász egyesületek tevékenységéről

Minisztériumának ajánlatát a „Rinnenäcker"- nevű városrészben 180 lakás építésére. A gyakorlati megvalósítást az Elűzött Németek Szövetsége keretein belül alakított Telepesek „Önsegélyező" Közössége hajtotta végre. A 90 építtető közül számos keleti menekült és kiűzött volt, akik a Waiblingen kerület 23 községében laktak mostanáig. Egy-egy kétlakásos házat építtettek, melyekből az egyiket bérbe kellett adniuk. A bérleti díjból fedezték aztán a kölcsönöket. A társaság az építkezéshez a Württembergi Földhitelintézettől 1260000 DM, a Tartományi Kiegyenlítési Hivataltól 454000 DM kölcsönt vett fel. Egy építtetőnek a pénzügyi terv szerint 3000 DM saját tőkére, 5600 DM kölcsönre a Kiegyenlítési Hivataltól, 14000 DM-re a Tartományi Általános Lakásépítési Programtól és 10000 DM, mint első kölcsönre a Waiblingeni Kerületi Takarékpénztártól, volt szüksége. A lakások egy meglehetősen nagy lakószobából, hálószobából és gyerekszobából, valamint konyhából, fürdőszobából (toalettel) és egy előtérből álltak. A lakásokat 1953. december 3-án ünnepélyes keretek között vették a tulajdonosok birtokba. A megvalósult programot Dél-Németország legnagyobb ilyencélú vállalkozásának tartották. Az „Elűzöttek telepének" nevezett városrész egyelőre két utcából állt. Az utcák nevei a beköltözők származási helyeire utalnak: Donauschwaben Straße és Sudeten Straße. Az új településrészt utakkal, közlekedési eszközökkel (villamossal), iskolával stb. is ellátták, így hamarosan Waiblingen város szerves részévé vált, bár a helyi sajtóban az első években „Trabantvárosként" is emlegették. A Telepesek „Önsegélyező" Közössége 1954 elején már a telep bővítésén fáradozott. A várostól újabb telkeket szerzett, majd állami segítség igénybevételével újabb 200 lakás építésébe fogott. A városnak azt az ajánlatot tették, hogy a megépülő lakások felét waiblingenieknek bocsátják rendelkezésre. A terv ismét találkozott az állami elképzelésekkel, így 1955 tavaszán az építkezések újból beindultak, majd 1956. december 4-én újabb 75 háznak az átadása következett. 1960-ra a „Rinnäcker-Siedlung" lakóinak a száma elérte a négyezer főt. Adatok a karitász egyesületek tevékenységéről Az egyházmegyénként alakult egyesületek gyakorlati tevékenységének rövid összefoglalását a közelmúltban Tübingenben, a Dunai-Svábok Történettudományi és Honismereti Intézetébe (Institut für Geschichte und Landeskunde), valamint Gerlingen város Levéltárába került Léber-hagyaték alapján lehet elvégezni. Baden-Württembergben ismereteink szerint két egyesület működött: 1. Württembergi Karitász Egyesület a rottemburgi egyházmegyében (Caritasverband für Württemberg [Diozöse Rottemburg]); 2. Német Karitász Egyesület Freiburg. (Deutsche Caritasverband Freiburg/Bresgau.) Itt kell megemlíteni a Régensburgi Karitász Egyesületet (Diözesen Caritas-