Füzes Miklós: Valami Magyarországon maradt - Etwas blieb daheim in Ungarn. A kitelepített magyarországi németek beilleszkedése Németországban - Eingliederung der vertriebenen Ungarndeutschen in Deutschland (Pécs, 1999)
I. Általános kép a menekültek befogadásáról és beilleszkedéséről - Intézményes segítségnyújtás
lenségre ítélve félreállni, hanem a megértő és testvéri együttélés átértelmezett keretei között kívánunk népünk minden tagjával közösen dolgozni és tevékenykedni. Ezért az alábbiakat követeljük és kívánjuk meg ma ugyanúgy, mint a múltban is I. Egyenlő állampolgári jogot, nem csak a törvény előtt, hanem a mindennapok valóságában is. II. A legutóbbi háború terheinek igazságos és értelmes elosztását az egész német népre, s ezen alapelv becsületes végrehajtását. III. A hazájukból elűzöttek minden foglalkozás szerinti csoportjának értelmes beépítését a német nép életébe. IV. A hazájukból elűzött németek tevékeny bekapcsolását Európa újrafelépítésébe. A világ népei érezzék a hazájukból elűzötteknek, mint a jelen időket legjobban megszenvedőknek a sorsában való felelősségüket. A népek úgy cselekedjenek, ahogy az keresztényi kötelességüknek és lelkiismeretüknek megfelel. A népek ismerjék fel, hogy a hazájukból elűzött németek sorsa világméretű probléma, melynek megoldása erkölcsi felelősséget és hatalmas teljesítményre való elkötelezettséget kíván meg. Felhívjuk a népeket és a jóakaratú embereket, vállaljanak részt a munkában, hogy mindannyian megtaláljuk a bűnből, szerencsétlenségből, szenvedésből, szegénységből és nyomorúságból a jobb jövő felé vezető utat." A gazdasági beilleszkedés első lépcsőjét a megszálló hatóságok által 1948. júliusában bevezetett pénzreform jelentette. A német hatóságok a háború befejezése óta szerették volna ezt adóreformmal összekötni, ezzel pedig a teherviselés kigyenlítését megoldani. A háborús nyerészkedők, a veszteségnélküli személyek teherviselését kívánták a háborús események során veszteséget szenvedettekkel, így a menekültekkel szemben is igazságosan megosztani. A megszálló hatóságok azonban úgy döntöttek, hogy a teherviselés kiegyenlítése teljes egészében német ügy legyen. A német hatóságok azonban e nehéz feladat megvalósítását a majdan megalakuló központi kormányzásra bízták. A pénzreform ettől függetlenül is rendkívüli hatásúvá vált. Felszámolta a feketepiacot, megteremtette a munka értékét és értelmét, a megélhetési biztonságot. A központi kormányzás létrejöttéig, illetőleg a teherviselés kiegyenlítésének szabályozásáig, a német hatóságok egy Gyorssegély Program létrehozásában állapodtak meg. Az erről szóló úgynevezett Gyorssegély Törvény (Soforthilfegesetz) 1949. augusztus 18-án lépett hatályba, amely feladatának a szükségelhárítást (Notstandbeseitigung) és a beilleszkedés elősegítését tekintette. 27