Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - Vargha Dezső

VARGHA DEZSŐ (Csurgó, 1916) tüzérzászlós. Amerikai hadifogoly Franciaországban. Felvétel: Pécs, 1993. A befagyott Garamon átjöttek a ruszkik. Sorozatokat adtak le, és ott sebesültem meg. A bal lábamat lőtték át. Ez volt az utolsó ténykedésem, mint katona. Szerencsére sikerüli hátramennem. Kórházvonattal kivittek Bécsbe, ahol Schönbrun mellett magyar kórház volt fölállítva. Ahogy megtudtam, ez volt az a kastély, amelyet Ferenc Jóska épített Schönbrun falain kívül az akkor híres bécsi színésznőnek, aki szeretője volt, Schratt Katalinnak. Ez később szálloda lett, és ezt adták át nekünk magyaroknak kórháznak. Itt feküdtem egy hónapig, 1945 januárjában. Akkor a Szálasilélc parancsnokságnak az volt az ötlete, hogy felállít egy új magyar hadsereget, cs minket, akik kint voltunk, Nürnbegbe irányítottak. Már gyógyultan. Grafenwöhr nevezetű kisközségbe, amely egy erdő közepén van. Ugy néz. ki, mint Hajmáskér, egy olyan katonai tábor. Rengeteg magyar volt ott, és minket akartak átképezni. Engem például lovastüzérnek osztottak be, hiába mondtam a parancsnokságon, hogy nem tudok lovagolni. Majd megtanulsz, fiam! - mondták. Minden nap volt lovasiskola. Nem került rá sor, mert egyre közeledtek az. amerikaiak. Hallgattuk, titokban, mert egyesek csináltak rádiót, amivel lehallgattuk a londoni adást. Mindig tudtuk, hogy merre jönnek. Az egyik nap összehívtak bennünket, 1945 áprilisában, akkor már hallottuk a lövéseket is és az ágyúszót - közeledtek az amerikaiak -, és irány vissza, Regensburg felé. Lovakkal, csak éjjel. Nappal nem lehetett, mert akkora légitevékenység volt. Regensburg mellett, egy kis községben horgonyoztunk 1c, és tulajdonképpen ott estem fogságba. Jöttek az amcsi páncélosok, minket összeszedtek, fölültettck a páncélosokra. Én is nagy kegyesen fölültem egy ilyen páncélosra és bevittek Regcnsburgba. Méghozzá a lutballstadionba. Ez volt az első gyűjtőhely. Ott körülbelül egy hetet töltöttünk el. Innen aztán apránként elszállítottak bennünket különböző táborokba. Az amcsik adtak ellátást. Voltak ilyen dobozok, egységcsomagok, azt adták. Május volt, egészen jó idő, nem volt semmi problémánk, csak szokatlan volt, hogy foglyok vagyunk. Előállt a teherautó oszlop, és minket elszállítottak a Rajna felé, először Romily nevű városkába. Egy nagy mezőség volt bekerítve drótokkal, ott raktak le bennünket. Semmi nem volt, még sátor sem. A pechünk az. volt, hogy a Rajna mellett egész nap esett az eső. Nappal egészen jó idő volt, éjjel zuhogott az eső. Állandé)an szárítkoztunk. Egy hónapig voltunk Romilybcn, és onnan megint továbbszállítottak bennünket. Valamikor én a csurgói gimnáziumban tanultam angolt, sokat ál-