Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)
Az átélés - - Kővágó János
KŐVÁGÓ JÁNOS (Bezedek, 1919) hadapródőrmester. Sebesültként kerüli Németország különböző hadikórházaiba. Amerikai és angol hadifogoly. Szökve érkezeti haza. Felvétel: Pécs. 1900. Kisilvára kaptam behívót, az 1. Erődzászlóaljhoz. Kisilva BeszterceNaszód megyében van, közel a Radnai-hágóhoz. A zászlóalj az erődvonal védelmét lett volna hivatva ellátni. Erre azonban nem került sor, mert a románok kapitulációja után a szovjet katonai egységek délről az erődvonalal megkerülték. Nagyváradon voltak, amikor még mindig ott volt a zászlóaljunk. Én nem, mert közben egy lőszervonat parancsnokaként Zircre kerültem. A zászlóalj végül is nem keveredett harcba. (...) Zircen működölt egy parancsnokság féle, egészen 1944.decembcr 23ig. Akkor parancsot kaptunk, hogy telepedjünk át Vas megyébe. Barabás főhadnagy barátommal a vcszprémvarsányi állomáson, ahol a vonatunk vesztegelt, arról beszélgettünk, hogy itt meg kellene várni a feleségét, aki Budapestre ment, mert az apját vezérőrnaggyá nevezték ki. Itt fog találkozni vele. Valóban találkoztak is. Ezt csak azért említem meg, mert aztán a következő éjszakán egy csúnya szerencsétlenség történt velünk. A fiatalasszonyka is felszállt a vonatra és december 23-ről 24-rc virradó éjszaka Vcszprémvarsány és Kisbér között a vonatunk összeütközött egy német szerelvénnyel. Ennek következtében jó néhányan meghallak, köztük ez a fiatalasszonyka is. Én bordatöréssel és lábujj roncsolással úsztam meg ezt a dolgot. A pápai kórházba kerültem. Micsoda jajgatás, ordítás volt! Azt hittem légitámadás ért bennünket. Az oroszok Pápán már bombáztak bennünket. Tarthatatlanná vált a helyzet, úgy, hogy egy kórházvonatot állítottak össze, és bár mi semmiképpen sem akartuk Magyarországot elhagyni, nem tudtunk kibújni alóla. A kórházvonatba beraklak és elvittek bennünket Németországba, a Berlintől észak-nyugatra, kürülbelül 70 kilométerre fekvő Ncuropi nevű városba. Egy hatalmas kórház volt, eredetileg elmegyógyintézet, de az ottani elmebetegeket injekcióval mintegy kivégezték. Egy kis operáción is átestem, mert a ball lábomon volt olyan ujj, ami annyira összeroncsolódott, hogy megmenteni már nem lehetett. Ezt leamputálták, de ez nem lényeges dolog! Összejött olt körülbelül kétszáz magyar hadifogoly, köztük néhány liszt is, de ahogy gyógyullak, úgy elhagylak a kórházat. A végén én maradtam egyedül altiszt, körülbelül 70 magyar sebesülnél. Egy délután, séta után, amikor hazamentem, lel voll fordulva minden. A magyar sebesül