Füzes Miklós: Embervásár Európában. Hadifogoly magyarok a második világháborúban (Pécs, 1994)

Az átélés - - A 3164209239 számú hadifogoly

dánom, hogy annyira nem lehet elfelejteni, hogy éjjel sokszor arra riadok fel álmomban, hogy jaj de rettenetcsen éhes vagyok. Úgy szeretnék valamit enni! Úgy látszik, ez már elkíséri az embert haláláig. Mint hivatásos katonának itthon jelentkeznem kellett a kerületi parancsnokságon. Nyilvántartásba vettek, elláttak egy szabadságolási igazolvánnyal, ami az új behívásig volt érvényes. Néhány nap múlva kaptam egy behívót, azzal el is utaztam Nádasladányba. Nem akármilyen körülmények között, mert azért 1945 novemberében elég nehézkesen lehetett utazgatni. Megkaptam a beosztásomat. Hajói emlékszem, a 17. gyalogzászlóaljnál, de rövidesen jött egy értesítés, hogy mint nyugatról jött tisztnek, a beosztásomat hatálytalanítják. Ebben a hadseregben beosztást nem kapok, térjek vissza lakhelyemre. Kaptam egy leszerelési jegyei, amivel leszereltek. Élni kellett, mit tehettem, elmentem a bányába csillézni. Majd aztán elmentem fakitermelő munkásnak, kubikusnak. Egy régi jő barátommal találkozva elmentem egy pénzintézethez 1946 l-jén, ahonnan aztán nyugdíjba is mentem. Szerencsém volt, hogy itt már üldöztetésnek kitéve nem voltam. Érdekes dolog, hogyha jól emlékszem, 1946 áprilisában kaptam egy behívó jegyet, mondván, hogy az ország jóvátételi kötelezettsége érdekében rám szükség van, a vasasbányai Petőfi-aknában vagyok köteles munkát végezni. Amennyiben nem megyek oda, rendőrhatóságilag előállítanak, internálnak. Ettől az úgynevezett közmunkától úgy szabadultam meg, hogy akkor én már másfél hónapja csilléztem Pécsbányatelepen. A fogolytáborok felépítéséről igazgatásáról annyit el lehet mondani, hogy Bad-Kreuznachban teljes fejetlenség, zűrzavar volt. Azt hiszem, ott az őrség sem tudta, hogy mit kell csinálnia. Kihangsúlyozom, hogy itt óriási nagy számban özönlöttek a hadifoglyok. Itt sem rend, sem szervezettség, itt semmi nem volt. A st.avoldi fogolytáborban már igen. A legelső, amit bejelentettek, sötétedés után mozgás a táborban nem lehet, mert rögtön lőnek. A kérdésünk az volt: Jó, de ha valakinek természetes szükséglete van, vagy rosszul van? Nem érdekes! Mozgás nem lehet! Szürkülettől reggeli világosságig. Figyelmeztetés nélkül lőnek. Ott volt rend. Elő volt írva, hogy a kerítést megközelíteni öt méternél jobban nem lehet. Éjszaka fényszórókkal világítottak az. őrtornyokból. Tőbbé-kcvésbé azonos időben, úgy dél felé, mérték azt a levesnek nevezett szörnyűséget. Bad-Kreuznach kevert tábor volt. St.Avold már tisztitábor. Amikor a Mailly le Campban lévő táborba szállítottak át, annak is egy elkülönített tisztitábor része volt. A tiszteket nem dolgoztatták, saját magukat látták el. A körletüket tartották tisztán. De elképesztő körülmények voltak, ez valamennyi táborra érvényes. A latrinák, például. Valami elképesztő, hogy milyen körülmények között volt, és hogy mennyire nem volt meg-