Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

II. INTERJÚK - Farkas Pál

Ki mondta hogy ideiglenes ez a hely? Részünkről Várda Aladár volt, aki egy pedagógus féle ember volt, meg a bizottság. Bonyhádon volt a központ, voltaképpen Bodor György volt az egésznek a kormánybiztosa. Ezek irányítottak. Körülbelül két hétig voltunk Alsónánán és akkor onnan irányítottak ide Véméndre. Bátaszéken voltak ismerősök. Volt egy haverom, Alsónánán úgyis tétlenkedtünk, átmegyünk Bátaszékre a haverokhoz és megnézzük, hogy mit csinálnak. Két napig ott voltunk, mire visszakerültünk Alsónánára a szülők már nem voltak ott. Abátaszéki uton mentek körbe az országúton, mert a földesúton nem tudtak átjönni. Mondták a helybeliek, mert volt egy-kettő még ott, hogy itt az erdőn át lehet jönni, ez körülbelül 8 km, itt vagyunk Véménden. így is jöttünk. Messziről láttuk az ernyős kocsikat. Jönnek, mondtam a barátomnak. Na mondom nézd, ott jönnek a kocsik. Itt jöttünk a gödrös uton sose felejtem el. Gregorics bácsi, ő volt a földosztó bizottság elnöke, egy könyvvel jött - véméndi volt, német ajkú, - aki várta már a székelyeket, hogy elhelyezzék őket. Az elhelyezés az olyan volt, bizonytalan volt, mert ők sem tudták, hogy mit csinálnak, hogyan csinálják. Megkérdezte, hogy hány család van. Mondták, hogy 100-120. Mondta ő, hogy nem hiszi, hogy annyinak lesz hely, mert még nem volt tisztázva, hogy kik a volksbundisták. Letisztázták és akkor lett hely. Nem csak nekünk, hanem 47-ben a felvidékieknek is lett. Sőt olyanokat is kitelepítettek, illetve elvettéka házukat, akik magyar érzelműek voltak. Őket miért? Kellett a hely! Ez egyértelmű, mert itt addig, 47-ig le lett tisztázva minden. Amikor Csehszlovákiából kidobálták a magyarokat, ezeknek is hely kellett. Akkor azt mondták, hogy ezek is menjenek innen. Amikor ide kerültünk, egész sok német gyerek volt a haverom, akikkel lányokhoz a fonóba, ide-oda jártunk és beszélgettünk. Összehaverkodtunk. Informálva voltunk azért eléggé mindenről. Az első éjszaka zömmel kint aludtunk, mert mindenki védekezett, nem akarta hagyni hogy beszállásoljanak, aztán jött a bizottság és mindenkit elhelyezett. Elosztották a házakat. Először ideiglenesen, majd aztán később felmérték a helyzetet és mindenkinek megmondták, hogy melyik ház melyik... A németek bent voltak a házakba? Bent voltak! Mindenki itthon volt. Nem volt mit tenni, meg kellett egyezni. Mi kaptunk két szobát. Lent laktunk először a Szerb utcában. Ott volt egy idős házaspár és egy fiatalabb néni. A fiuk az kint volt a