Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

Az előzmények A népesség kicserélődésének első ütemét az e területre, illetőleg az innen elmenekülök jelentették. Az első menekültek a bécsi döntéssel kettéosztott és a Romániának juttatott Dél-Erdélyből Somogy megyébe érkeztek 1941-ben. A Belügyminisztérium engedélyezte, hogy őket a megyében arányosan helyezzék el. Az első adat szerint a Tabi járás 15 községébe 2550 főt, a Barcsi járásban 2505 főt helyeztek el. A korabeli szóhasználat szerint „felszívásra" helyezték el őket a megyébe, ez azonban lassú folyamat volt. 1942 áprilisában 154 családfőt, 444 családtagot, 164 egyedülállót, összesen 762 főt tartottak még nyilván. Sokan közülük a nyilvántartások vezetésének végéig, 1944 márciusáig segélyre szorultak. Baranya megyébe Horvátországból érkeztek az első menekültek 1943-ban.

6 A legtöbb érkezőt a második bécsi döntéssel visszacsatolt baranyai háromszögben, a Dárdai járásban észlelték, ahol 150 fő elhelyezésére alkalmas ideiglenes férőhelyet alakítottak ki számukra. Nagyobb részük magyar volt. A megyében nem tartózkodtak hosszú ideig, hanem sokan közülük az ország belsejébe távoztak. Sokan katonaszökevények voltak. A polgári hatóságok ennek ellenére 1944 márciusáig nem adták át a katonai hatóságoknak, hanem a többi mcnekülthöz hasonlóan községekbe helyezték el őket. A német megszállást követően érkezettekről nincs tudomásunk. Tulajdonképpen a menekülési hullám erre az időre már csillapodott és csak 1944 októberében érkeztek jelentősebb számban. Egy 1944. október 24-én kelt adatközlés szerint a Mohácsi járásban 506, a Pécsi járásban 83, a Pécsváradi járásban 160, a Siklósi járásban 8, a Szentlőrinci járásban 280, a Villányi járásban 26, Mohács városban 178 fő, összesen 1276 fő élt a megyében.

7 Egy másik feldolgozás szerint magyar nyelvű magyar állampolgár 1400, német nyelvű idegen állampolgár 483, magyar nyelvű idegen állampolgár 175 fő. A dárdai főszolgabíró Zalába és Somogyba is irányított menekülteket. A Pusztaszentgyörgyön ideiglenesen tartózkodó 20 család később Tolna megyébe távozott. A menekültek másik hullámát a front elől nyugatra távozók képezték. A kisebb részt a kiürítési rendelet végrehajtása jelentette és elsősorban a közszolgálati alkalmazottakat érintette, a nagyobb hányadot a politikailag kompromittálódott németség alkotta. Meglehetősen hiányosan állnak rendelkezésre adatok úgy a menekül-