Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

lek számát, mint nemzetiségüket illetően. Utólag a szovjet katonai ha­tóságok kértek ilyen tárgyú jelentéseket, de ezek nem minden területre készültek el. Ha el is készültek, akkor sem pontosak, már csak azért sem, mert nagyon sokan meggondolták magukat és visszatértek. Baranya megyében csak a Hegyháti járásban készítették el 1945 janu­árjában. Ebben a nemzetiségi megoszlás is szerepel. A járás 41 136 hely­benmaradottjával szemben 236 magyar és 538 Volksbund-tag menekült el. Az 1941. évi népszámlálás adataihoz viszonyítva a lakosság 1,7 %-a menekült. A német nemzetiségűeknek pedig 3,1 %-a. Néhány más járás­beli községből fél falunyi lakosság választotta a menekülést (Vökány, Újpetre, Lánycsók stb). Somogy megyében az elmenekülés inkább a front közelségével, mint a lakosság nemzetiségi összetételével volt összefüggésben. A 16 892 el­menekült - az 1941. évi népesség 4,3 %-a - nagyrésze, 13 470 fő, a har­cok befejeződésével, 1945. június 30-ig lakhelyére visszatért. Tolna megyében a német csapatokkal önként elment 3762 fő, erő­szakkal vittek el 462 főt, vagyis az 1941 évi népesség 1,6 %-a távozott el. Szekszárdról önként távozott 108 fő, erőszakkal vittek el 300 főt, köztük 100 leventét. Baranya területe ideiglenes állomáshelyül is szolgált a Volksbund pé­csi területvezetősége által ideiglenesen elhelyezett, Horvátországból és a Bánátból elmenekült német nemzetiségűek számára. 9 A menekülés következő szakaszát már a szovjet csapatok által meg­szállt területekre érkezők jelentették. A trianoni határokon túlról érke­zők elhelyezésére a belügyminiszter rendeletei bocsátott ki, melyben e célra Baranya, Somogy és Tolna megyék németajkúak lakta községeit je­lölte ki. Azokat, amelyeknek lakossága 75 %-ban német volt. Az elhe­lyezés egységes és gyors végzésére miniszteri biztost nevezett ki. A dél­vidéki magyarok gyülekező helye Bátaszék lett. 10 Tolna megyében 1945. június 28-án 390 főt tartottak nyilván, közülük 91 fő közalkalmazott volt. Az október 15-ig érkezettek között 170 fő volt a tisztviselő, akikből 140-en már el is helyezkedtek. A későbbiekben az érkezők száma hullámzó volt, 1 800-2 000 fő között ingadozott. 11 Az 1946. május 15-ig érkezettekből a Dombóvári járásban 49 köz­tisztviselőből még nem helyezkedett el 18 fő. A Tamási járásban 28 családot, 48 főt tartottak nyilván, köztük 13 köztisztviselőt. A Simontornyai járásban 28 menekült köztisztviselő kö­zül 19 a szakmájában, 2 másutt helyezkedett el. A Völgységi járásban lévő 48 családból, 146 főből 22 volt köztisztviselő, valamennyien el

Next

/
Thumbnails
Contents