Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - A német lakosságot ért vagyonjogi és politikai korlátozások hatása és a kitelepítés

Hazáért" mozgalom tagjai is. A megosztottságot a vagyonkülönbség is motiválta. A Volksbundba inkább a szegényebbek léptek be, akiknek Hitler vagyoni előnyöket igért. A „Hűséggel a Hazáért" mozgalomnak inkább a vagyonosabbak lettek tagjai, merev elhatárolást azonban nem lehet alkalmazni. Kritikusabbá vált a helyzet, amikor a náci propaganda is a kitelepítést helyezte kilátásba. A birodalomba történő telepítés, majd a keleti telepítés került szóba földbirtokadományozással összefüggésben azoknak, akik a birodalmi célok megvalósítását szolgálják. Fokozták a bizonytalanságot a magyarok Keletre telepítését szorgalmazó nézetek. Senki sem volt már biztos a jövőben, azt látták csak, hogy a megoldást nagyformátumú események hozzák majd meg. A magyarországi németek politikai és gazdasági igénybevételét csakhamar követte a birodalom érdekében tett személyes szolgálat is az SS-be történő toborzással, illetőleg Magyarország 1944. március 19-én történt német megszállását követően a két ízben is végrehajtott kényszersorozásokkal. Utóbbiak már az első olyan intézkedést is jelentették, ahol a hatalom képviselői - úgy a magyar, mint a német oldalon - már nem tettek különbséget a magyarországi németek politikai nézetei és szubjektív kötődései között. A Wermachtba, illetőleg az SS-be való sorozás engedélyezése, illetőleg annak segítése már azt bizonyítja, hogy a magyar kormány mostmár semleges sem maradt, hanem a magyarhű német anyanyelvű állampolgárait is feláldozta. A tragikus események bekövetkeztél elhárítani már nem lehetett. A már említett front-elöli menekülést, majd a „jóvátételi közmunkára" történő igénybevételt a németség egészét érintő egzisztenciális problémákat okozó újabb eseménysor követte.

89 A földreform során tett intézkedések Az 1945. március 15-én megjelent földreform törvény németekre vonatkozó birtokelkobzásokat még az egyéni politikai felelősség elbírálásának eredményeként rendelte végrehajtani. A 3820/1945.

ME. számú rendeletben meghatározott „nemzethűségvizsgálatot" hármas tanácsokban, a bírósági eljáráshoz hasonló módon, de lényegesen kevesebb hozzáértéssel végezték el. A tanácsok munkája egyre inkább az összecsapások szinterévé vált. Az eljárás előkészületei, majd maga az eljárás is igen nehezen indult. A bizottságok igen körülményesen alakultak meg, a la-