Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - A német lakosságot ért vagyonjogi és politikai korlátozások hatása és a kitelepítés

A német lakosságot ért vagyonjogi és politikai korlátozások hatása és a kitelepítés A sokféle hatásnak kitett magyarországi németség politikai és szociális helyzete már az 1920-as éveket követően egyre ingatabbá vált. A magyarság szociális problémáit megoldani akaró „népi írók és politikusok" jelentős köre a földkérdést, a fajfentartást egyre inkább a németség ellenében kívánta megvalósítani. A németeknek a gazdasági nehézségekhez való rugalmasabb alkalmazkodását, a racionálisabb öröklési rendjét és az ezekből szükségszerűen következő térnyerést, a magyar íálvakban történő megnyerésüket a magyarság érdekével szembenállónak fogták fel és mindezekre hivatkozva ellenük ellenséges közhangulatot teremtettek. Nem vették észre, hogy a magyarság fogyását, az egykét előidéző okok a németeket is érintik, ellenük azonban szívósabban küzdöttek, a gazdasági versenyben a rosszabbodó viszonyok ellenére relatívan értendő kedvezőbb helyzetbe kerültek. A németség szociális feszültségének megoldására tett politikai-, gazdasági- és kulturális törekvések ugyanakkor eredménytelenek maradtak, követeléseik nagy részét a kormányzat mereven elutasította. A németellenesség, a hagyományos német-birodalom ellenesség mellett most már a magyarországi németekre is kiterjedt és az állami életben is jelentkezett. E tendenciával szemben a magyarországi németek politikai és kulturális vezetiőnek a fellépése egyre jobban radikalizálódott és támaszát egyre inkább a náci Németországban találta meg. A nyílt szakadás tulajdonképpen már a második világháború alatt bekövetkezett, amikor is a magyar kormány a magyarországi németek szervezését átengedte a Német Birodalomnak, maga pedig kétes értékű passzivitásba vonult. „Semlegességével" jelentősen hozzájárult a hazai németség leválásához, ugyanakkor magára hagyta a magyar érzelmű németséget is. A megosztottság a Volksbund helyi szervezeteinek megalakításával intézményesítetté is vált. A német lakosság egyre jobban polarizálódott. Halvánként eltérő igen szines politikai paletta alakult ki, aminek létrejötte igen sok tényezőtől függött. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy a magyarországi németek kétharmada a Volksbund mellett, egyharmada a magyarság mellett foglalt állást. Utóbbiak közül kerültek ki a „Hűséggel a