Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

II. INTERJÚK - Szabó Endréné

Aránylag csendesen fogadták a bevonuló szovjet katonákat, akik nem maradtak sokáig, hanem tovább mentek. Újabb csapat jött, de azok sem zavarták a falu népét, hogy nagy ijedelem támadt volna. Az igazsághoz az is hozzá tartozik, hogy akikről tudtuk, hogy vezető emberek, azok végigjárták a falut, összeszedték a rádiókat. Ami használható volt, azt félretették, ami nem, azt eldobták. A miénket sosem láttuk aztán. Embereket rendeltek be munkára, a romok eltekarítására. Mi asszonyok voltunk, minket nem rendeltek be. Aggodalommal vittük édesanyámmal, amikor megindult a péküzem, az első kenyeret. Megsütötték. Igaz, hogy tele volt orosz katonákkal, de senki nem vette el. Megehettük a maradék lisztből sütött első kenyeret. Utánna igyekeztek ennivalót hozni. A nagyobbik fiam 2 kiló cukrot, 1 nagy zacskó kekszet, egy nagy zacskó tojást kapott az egyik orosz katonától, aki lehajolt hozzá és azt mondta neki, hogy ez mind a tied. Egyikünket sem bántottak, ez igaz. A háborúnak vége lett, de nem az ottani magyarok felszabadulásának. 1945-ben, a háború után azonnal visszajöttek a szlovák katonák és elfoglalták a régi helyüket. Szlovák vezetés jött a községbe. Meghagytak maguk mellett egy-két nyelvet tudó vezetőembert. Újra visszaállt a régi rendszer. De még rosszabb volt, mint az előbbi csehszlovák fennhatóság alatt. Akik eddig, mint magyar tanítók működtek, mindenkinek abba kellett hagyni a tanítást. Egyáltalán nem kapott helyet. Sem helyet, sem pénzt. Pénz és állás nélkül maradtunk. Annyira, hogy pályázni sem lehetett tanítói állásokra, még annak sem, aki esetleg bírta a szlovák nyelvet. A gyerekeket ugyan beiskolázták, de kimondott szlovák iskola működött, magyar nyeh'cn beszélni nem is volt szabad. Megtörtént falunkban az első incidens a magyarok éa a szlovákok között. Mégpedig az első búcsú napján, szeptember 8-án. A kivonult sokaság örömmel látta, hogy a gyerekek felmentek a ringlispilre, voltak már cukorkás sátrak is. Én is levonultam a gyerekeimmel, hogy egy kicsit élvezzük az első búcsú napját. A szövetkezeti vendéglőben feltartottak. Fiatal szlovák katonatisztek voltak kint Galántáról. Jókedvű hangulat volt. Igaz, hogy a cigány magyar zenét húzott, csárdást láncoltak. Egy incidens történt. Az egyik szlovák katona elkérte az egyik lányt. A magyar legény virtusból nem engedte el a lányt. Összeverekedtek. Olyan hatalmas verekedés lett belőle, hogy a falu végéig zavarták őket. Kizavarták őket a kocsmából. Székekkel, asztalokkal verekedtek, egyet agyon is ütöttek a katonák közül. Galánta nincs csak egy kilométernyire.