Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

I. AZ 1945 UTÁNI NÉPESSÉGMOZGÁS DÉLKELET-DUNÁNTÚLON - Az előzmények

borzalmakat. A deportálások második üteme az ellenpontot, a Szovjetunióba történő elhurcolást jelentette. A megszálló szovjet katonai hatóságok 1944. december 24 és 1945. január 28 között mozgósították az 1941 óta katonai szolgálatot teljesített, de már leszerelt egykori katonákat és a német származású magyar állampolgárok közül a 17-45 éves férfiakat és ? 18-35 éves nőket.

20 Baranya megyéből 4 854 fő német származásút és 3-400 katonaviseltct,

21 Somogy megyéből 204 főt,

22 Tolna megyéből 4 134 főt,

23 összesen mintegy 10 000 főt szállítottak el, akik közül a betegek egy része 1945, 1946 őszén jött haza. Sokan azonban csak 1949 végén. A veszteség igen jelentős, mintegy 40-50 %-os. A szovjet megszállást követően az első átfogó adatgyűjtést a megszál ló katonai parancsnokságok kérésére közvetlenül a front áthaladását követően végezték el a magyar hatóságok. Az öszeírások a front átvonulásához igazodtak időben is, így egyidejűségről nem beszélhetünk. Közöttük több hónapos eltérés is tapasztalható. A katonai események utáni állapotokat mutatják, de nem vegytisztán, mert az összeírások megkezdéséig a lakosság feltöltődése, mint láttuk, már megindult. Teljesen pontos adatokat az összeírás végzésének módja miatt sem kaphatunk, eredményük azonban mindenképpen alkalmas arra, hogy képet alkossunk a jelenlévő népesség számáról és összetételéről. A népesség fogyása Baranyában 1941 és 1945 között (Pécs nélkül) 11,0 %-os, Tolnában 11,7 %-os. E két megyében a felmérés 1945 januárjától áprilisig tartott. Az első Tolna megyei jelentéseket néhány óra alatt, tehát összeírási eljárás nélkül készítették úgy, hogy az elmenekültek számát levonták az 1941. évi népszámlálás adataiból. Sokkal megbízhatóbb a május 8-án készített adatsor, ezért munkánkhoz azt használtuk. Somogy megye januári adatát sem lehet teljeskörűnek tekinteni, mert a Dráva és a Balaton menti harcok még nem fejeződtek be, így a megye jelentős részén az összeírást el sem végezhették. A megye teljes megszállását követően, 1945. június 30-án készített adatsorból a lakosság 13,6 %-os csökkenése állapítható meg.

24 A másik két megyénél nagyobb arányú fogyás minden bizonnyal a sokkal aktívabb harctéri események következménye, illetve annak, hogy az ide menekültek végleges letelepedésének nem voltak meg a feltételei. Vagyis nem állt rendelkezésre megfelelő számú „volksbundos" ház és birtok. A fogyás okát nem egyedül a menekült ügy képezi, egyébként is e körön belül is észlelhető kiegyenlítődés. Nagyobb hányadát a magyar és a német: Wehrmacht és SS seregben szolgálók, illetőleg a hadifoglyok és