Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Tanulmány és interjúkötet (Pécs, 1990)

II. INTERJÚK - Petrovics Lajos

tika mást mutatott volna. Most már tudjuk, hogy milyen céllal csinálta Benes ezt!Mert azt mondja, annyi szlovák van és csak ennyi magyar. Nem igaz, mert az is mind magyar ember volt, aki aláírta, a szerencsétlen. Ez is megtörtént még közbe. De ugyanúgy kitelepítették azt is aki aláírta és azt is aki nem. Mi még egy évig otthon maradtunk és láttuk, hogy ezek a magyarországi szlovákok jönnek. Megindult a telepítés. Hozták ezeket a szerencsétleneket. Mi el voltunk szörnyülködve. Mi sem voltunk a világ közepébe, nem voltunk nagyvagyonos emberek, meg nagypénzű emberek, szegény egyszerű gazdálkodó emberek voltunk, de amit ott láttunk, az kétségbeejtő volt. Egy kecske, vagy kettő, egy rossz ketrecben három-négy tyúk. Az én apósomnak a földjét akkor már, egy részét, kimérték egy Orvos Mihály nevű embernek. Hát ő sem volt szlovák, állítom, soha az életben. Egy világfi volt, aki úgy gondolta, hogy szerencsét próbál. Eljött oda. Elég szomorú, hogy úgymondjam, mert csak magyar ember lehetett! Természetesen a nyelvet bírta, mert köztünk élt. Annyira megrázott engem a dolog, hogy volt neki egy vászon tarisznyája, abba beletett egy szekercét és hát én mutattam meg neki a földeket, mert az egyik részét én használtam a feleségem jogán. Volt rajta egy ing, szépen ki volt mosva, az igaz, de azon nem lehetett volna megállapítani,hogy melyik volt az eredeti anyag. Azon annyi folt volt. Én még olyat nem láttam, pedig sok szegény ember volt nálunk is. Több ilyen dolgot is láttunk, hogy mit hoztak ezek a szegények oda. És hogy mit hoztak el a magyarok onüét, az megint más, az egy óriási különbség. Hogy úgy mondjam, Magyarország ezekkel az emberekkel csak nyert. Ilyen téren. Másik oldalról nagyon sokat veszített, mert megbomlott az ottani magyarságnak az egysége. Ez nagyon nagy baj. Ilyen még nem volt a történelem folyamán. Ez a magyarság egyszer és mindenkorra ott megszűnt. Sőt, még az ott élők is így keveredvén, mint ahogy itt keverednek nálunk a más nemzetiségiek, legyen az német, vagy horvát, vagy sokac. Összeházasodnak. A munkahely miatt elmennek ott is föl a magyarok Prágába dolgozni, vagy a cseh-morva részre, Szlovákia északi részeire és ezáltal elmosódik, elfogy a magyarság ott. Tehát ez volt a legnagyobb baja a telepítésnek. Ez a legfájóbb pontja részemről. Nem beszélve arról, hogy a szülőfalu, a szülőhaza ottmaradt. Nos ezt láttam, így folyt le nagy káromkodások, nehézségek közepette. „Húzasd el az anyja erre, arra, azt a kerítést!"— mikor ment ki az utolsó kocsival. „Had dűljön össze az egész!" - mondta a magyar. A sofőr meg:„Gyerünk bele!" Vitte az egészet, oda se neki. Hát még sokat