Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

höz hasonló felruházását tartotta ő is szükségesnek ahhoz, hogy a kormány működése legális legyen. Változott az álláspontja a főispánok elmozdíthatatlanságával kapcsolatban. Eddig ugyanis a megyei önkormányzat alappillérének tekintette ezt a hatáskört a kormány önkényét szolgáló adminisztrátori rendszer ellen. Az új helyzetben az elmozdítás mellett lépett fel, de figyelmeztette a rendeket, hogy ez a főrenditábla manipulálására is alkalmas eszköz lehet, ugyanis az 52 főispán megfelelő cseréjével az uralkodóház, illetve a kormány a maga számára alakíthatja azt át. A törvény az elmozdíthatatlanságot végül csak a bírákra mondta ki. A forradalmi mozgalmakban nem vett részt. Azokhoz tartozott, akik aggódva tekintettek Pest-Budára. Az országgyűlés által Pestre, a közrend fenntartására küldöttek között Batthyány neve is megtalálható. A törvényhozásnak a népakarattal történő találkozásáról, saját benyomásairól sajnos nincsenek adataink. Reformerként kifejtett tevékenységét áttekintve azonban könnyen megállapítható, hogy a polgári átalakulás alapjainak megteremtésében jelentős szerepet játszott. Magától értetődő tehát, hogy az új hatalmi berendezkedésben, ha nem is az első, de a második sorban helyet biztosítottak számára. Rajta múlott, hogy a megváltozott politikai körülmények között milyen feladatot vállal el, a rábízott hatalommal hogyan él, és a nemzet sorsában miképpen osztozik.