Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

A szabadságharc vezetői között Dél-Magyarországon A baranyai főispán Baranya politikai arculata az 1847. őszi választások óta nagyot változott. Az első alispán elhunyt, a másodalispán pedig leköszönt. A tisztújítást Mailáth főispán 1848. január 18-ra tűzte ki, s ezen Batthyány a szavazatszedő bizottság tagjaként vett részt néhány követőjével. Átütő sikert az ellenzék most sem ért el, de jelentősen megerősítette pozícióját. Első alispánná ugyan a püspök unokaöccsét választották, de Perczel Imre másodalispán az ellenzéket képviselte. Az események sodrában a megye közigazgatása tulajdonképpen megbénult, s a megyei közgyűlést március 19-ig nem is hívták össze. Batthyány Kázmér pártja ekkorra már úgy megerősödött, hogy elérhette az 1847 októberében megválasztott konzervatív követek visszahívását és Majthényi Józseffel és Perczel Miklóssal történő felváltását. Április 16-án a belügyminiszter rendelete alapján felmentették ifj. Mailáth György főispáni helytartót, majd április 22-én Szemere Bertalan előterjesztése alapján István főherceg, nádor és királyi helytartó Batthyányt baranyai főispánná nevezte ki. Az elkövetkező két hét a készülődés, a költözködés és az utazás jegyében zajlott. Állandó jellegű baranyai tartózkodásra gondolhatott, mert Pozsonyból bútorokat is küldött Siklósra. De az üszögi uradalom tisztségviselői is lázasan készülődtek. A Pécshez közel fekvő kastély lehetett ugyanis itteni tartózkodásakor a szálláshelye. A sajtótudósítás szerint Batthyány május 3-án érkezett Pécsre. Érkezését megelőzte a belügyminiszter értesítése főispáni kinevezéséről, az ünnepélyes beiktatási ceremónia