Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A REFORMPOLITIKUS

ban, de már nem többé csupán mint egyes elvbarátok, ... hanem megjelenünk mint a nemzet köz sympathiájátul elfogadott ügynek képviselői, mint egy valóban országossá vált intézetnek a nemzettől önnvállalt hivataloskodásunkban megerősített tisztei, megjelenünk mint az ország legvégső széleiről velünk kezet fogó, s buzgón munkálkodó vidéki tagtársaink követei, mint a nemzet egy köz vállalatának előmozdítói, a nemzetnek felelősséggel tartozó olly érdekének igazgatói, melly már annak vérével összeolvadt, éltével azonosult". Néhány fontosabb gyakorlati kérdésben összehasonlította az egyesület megalakulása előtti állapotot és az elért eredményt, felsorolta az árukkal megrakott raktárakat, az új gyárakat, melyek keletkezésének üteme a terveket is meghaladja, a találmányokat és terveket, amelyek a jövő fejlődését biztosítják. A kibővített, illetőleg újonnan létrehozott gyárak száma meghaladta a százat. Többségük a selyem-, pamut-, posztó-, fonó- és szövő-, vegyi, dohány-, papíriparban jött létre, melyek részletes felsorolását az igazgatóválasztmány jelentésében találhatjuk. Batthyány utalt a megtakarított aranyhalmokra, a „külföldi sas" körmeiből kiragadott pénzre, a vidéki osztályok tekintélyes számára, a magyar ipari áruk utáni kereslet megnövekedésére és végül arra a büszke öntudatra, amely egy év alatt a nemzetben ébredt. Megismerte erejét: tud nélkülözni, a kitűzött célját képes elérni, a maga szükségleteit elő tudja állítani és függetlenné válni a külföldtől. A külföld vádjai elleni érveket az elért eredményekből merítette, majd kijelentette, hogy „...a külföld azt teszi, mit nálunk rosszal". A német nép iránti rokonszenvére hivatkozva kijelentette, hogy a mozgalmat támadó német hírlapok nem a német közvéleményt képviselik. De szerzett ismereteket a francia és az angol sajtó véleményéről is. E lapok ugyan nem helyeselték mindenben a kitűzött célt, de korrekt hangon írtak. Ellenvéleményük inkább a gazdasági elképzeléseket érintették, a tudatlanság, a szegénység, a műveletlen-