Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

MENEKÜLÉS - INTERNÁLÁS -EMIGRÁCIÓ

ségben", rokonai sürgetésében és a párizsi élet „csábjaiban" látta. Lépését nagy botlásnak tartotta. Szemere az amnesztiát akkor helyeselné, ha Batthyány hazatérése nem vagyonának visszaszerzését, hanem a nemzet érdekeit szolgálná. Szemere 1853 végén arról is értesült, hogy az osztrák kormány megpróbálja a mágnásokat hazacsalogatni az emigrációból. Az amnesztiát kértek és kapottak között említette Batthyányt, Csáky Lászlót, Esterházy Pált, Bethlen Ottót és Batthyány Istvánt. E személyek múltját vizsgálva nem nehéz magyarázatot találni az amnesztia megadására, Batthyány Kázmér esetében azonban ilyen tényező nem fedezhető fel. Szemere naplója szerint sem kapott kegyelmet. Valószínűleg Schwarzenberg osztrák miniszterelnöktől indult ki a hamis hír, hogy Batthyányt egyszer és mindenkorra lejárassák. Hogy Batthyány nem kapott amnesztiát, az is bizonyítja, hogy birtokait a család csak az általános amnesztiát követően kapta vissza. Ennek ellenére vannak olyan adatok is, melyek szerint bécsi barátai megpróbáltak számára kegyelmet kérni. Lehet, hogy léteztek ilyen tervek, de ezek Batthyány személyiségére árnyékot nem vethetnek. Kortársai esetleges amnesztiakérését egyébként is természetesnek találták. Meggyőződésük volt, hogy visszakapott hatalmas vagyonát a nemzeti célok érdekében hasznosítaná. A politikai tevékenységtől való visszavonulása után bontakozott ki irodalmi tevékenysége. Még az internálás idején kezdhette el visszaemlékezéseinek papírra vetését. Ezt bizonyítja, hogy 1851. december 4-én Joseph Blackwellt, az angol külügyminiszter egykori magyarországi megbízottját a francia nyelvű kézirat angolra fordítására és egy önálló kötetté szerkesztésére kérte fel. A The Timesba.n megjelent cikkekkel egy időben a kötet első íveit Blackwellnek meg is küldte, aki a kéziratokat átnézve azt állapíthatta meg, hogy nem egészen kiérlelt munkát kapott kézhez, mely egyenetlen francia stílusban íródott, tele ismétlésekkel. Több jellemrajz igen élesre sikerült. Blackwellnek különösen a nemzetiségi kérdés vonatkozásában voltak ellenvetései. Az elbeszélő