Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZEMERE-KORMÁNY KÜLÜGYMINISZTERE

Távollétük alatt a kormány és Kossuth a béke kérdésében nem is tett egyetlen lépést sem. Megbízatásuk idejére, majdnem két héten át, Magyarország sorsa Szemere és Batthyány kezébe volt letéve. Küldetésük tragédiája, hogy az adott helyzetben semmilyen lehetőségük sem volt a kérdés megoldására. Megbízatásuk birtokában Batthyány és Szemere augusztus l-jén ért Görgey táborába, Nyíradonyba. Elfoglaltságára hivatkozva a tábornok nem fogadta őket, csak másnap Vámospércsen találkozhattak vele. Ekkor tisztázták, hogy csak diplomáciai ügyben kívánnak tárgyalni. A táborban ugyanis azt hitték, hogy Görgey leváltására érkeztek. Görgey is egyetértett küldetésükkel, sőt Szemere szerint ő sürgette, hogy minden habozás nélkül ajánlják fel a magyar koronát az orosz cárnak. Ha erre sem jő válasz, tudni fogják, hogy az oroszok nem akarnak alkudozni — vélte Görgey. A két miniszter augusztus 5-én készítette el levelét Nagyváradon Paszkevicshez, melynek tartalmával Görgey is egyetértett. Az emlékirat szerzői rámutattak arra, hogy a nemzet nem akar Habsburg-uralkodót a trónra. A trónfosztás nem jelenti a köztársasági államforma bevezetését, hajlandó Oroszországgal szövetséget kötni, és az orosz diplomáciának Közép-Európában támaszul szolgálni. A levelet egy orosz parlamenternek adták át, aki augusztus 5-én át is vette azt, de válasz nem érkezett rá. Kossuth augusztus 6-án kézhez vett levelében sürgette a minisztereket, szorgalmazzák a tárgyalásokat, és a trónutódlás kérdését határozottabban vessék fel. Ezért szükségesnek látták egy újabb, francia nyelvű levél elküldését. Ennek tartalmát azonban a Gyapjún állomásozó főhadiszálláson Görgey kifogásolta. Azt kívánta, hogy a tárgyalások középpontjába a trónutódlás kérdését állítsák. Szemere újabb fogalmazványát is hatástalannak tartotta Görgey. Egy hadvezér, aki ekkora erővel rendelkezik, mint Paszkevics, nem szokott alkudozni - állította. Feltétel nélkül