Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZEMERE-KORMÁNY KÜLÜGYMINISZTERE

a törvény egy hónappal vagy egy évvel korábban születik meg. Úgy véljük, erre kevés esély volt. Még akkor sem, ha Irinyi József éppen azon csodálkozott, hogy eddig éppen ezt a törvényt nem hozták meg. Szerintünk ugyanis a szabadságharc alatt minden érdekelt nemzet nacionalizmusa megerősödött, s ez a tény minden megegyezést lehetetlenné tett volna. Batthyány Kázmér ama kevesek közé tartozott, aki a nemzetiségi kérdésben a legtovább jutottak. Feltétlen érdeme, hogy tevékeny részvételével jött létre a világon először olyan nemzetiségi törvény, melynek tanulságai még napjainkban is érvényesek. A kiút keresése Az egyre kilátástalanabbá váló katonai és politikai helyzetben más irányban is cselekedni kellett. A nemzetiségi törvény elfogadása után a kormány Batthyányt újabb feladattal bízta meg. Július 29-én tanácskozott a minisztertanács Görgey jelentéséről, aki a háború befejezéséről tárgyalni kívánó orosz megbízott táborába érkezéséről számolt be. Az orosz tisztnek Görgey szóbeli választ adott, s ebben az 1848-as alkotmány elismerését kérte. Görgey nem volt hajlandó az uralkodóház hitszegő magatartása miatt az osztrákokkal tárgyalni. Inkább kész volt a cári udvarral különalkuba bocsátkozni, sőt egy orosz herceget a magyar trónra ültetni tartalmazza a minisztertanácsi jegyzőkönyv törölt, de olvasható szövege. A kormányzó és a minisztertanács megbízta Batthyányt és Szemere miniszterelnököt, utazzanak együtt Görgey táborába, és Paszkevics herceg fővezérrel kíséreljék meg az egyezkedést. Megbízólevelük hangsúlyozza, hogy a nemzet a „megtá-