Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZEMERE-KORMÁNY KÜLÜGYMINISZTERE

— A nemzetőröket a község hivatalos nyelvén vezénylik. — Az elemi iskolákban a község vagy az egyház nyelvét használják. — Az egyházközségek anyakönyveit és egyéb ügyeit az egyházközség nyelvén intézik. — Folyamodványt anyanyelvén mindenki bárhová benyújthat. — A görög szertartásúak vallási és tanügyeiket szabadon intézhetik, és élvezik a más vallásbelieknek juttatandó kedvezményeket, alapítványaikat maguk kezelik, számukra a budapesti egyetemen külön hittudományi kart állítanak fel. — Hivatalra és tisztségre, a nyelvre és vallásra való tekintet nélkül az érdem és képesség alapján alkalmaznak mindenkit. — A kormány felhatalmazást kapott a szükséges rendeletek és intézkedések meghozatalára. — Külön felhatalmazásokat kapott a kormány a románok és a szerbek kívánatainak teljesítésére; — a nemzet nevében történő megbocsátásra azoknak, akik az általa kitűzendő időben fegyereiket leteszik, és a függetlenségi nyilatkozatra felesküsznek. A kormány és Batthyány Kázmér által létrehozott nemzetiségi törvény értékét a nemzetközi összefüggésekben kell megállapítani. A 19. századi nagy európai forradalmak korában a kisebb népeknek az uralkodó nemzet nem biztosított jogvédelmet. A törvény megadta mindazt, amit a magyar kormány a nemzetiségekkel való tárgyalásokon felajánlott. Nemcsak a társadalmi, hanem a politikai szabadságjogokat is elismerte. Ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy mindez már későn történt. Amikor Bälcescu magával vihette a megegyezést, Erdélyben már mélyen bent jártak a cári csapatok. A nemzetiségi törvény rendelkezéseinek végrehajtására így nem maradt idő. Azóta is gyakran felvetődik a kérdés, mi történt volna, ha