Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

BEVEZETÉS

kaikat közösen kormányozták, s gondolkodásuk is hasonló lehetett. Az eltávolodás előbb vagyoni területen következett be. Egy évtizedig tartó tárgyalás után vagyonjogilag elváltak útjaik. Ezt követte évekkel később a felfogásbeli eltávolodás is. Angliában letelepedett bátyjának hazai birtokait azonban Kázmér hosszú időn át teljhatalmú megbízottként igazgatta. A közéleti fellépéshez szükséges nagykorúságot jelentő 24. életévének betöltésekor azonban nem kapcsolódott be azonnal a politikai életbe. Három feltétel még hiányzott ehhez. Határozott politikai nézetrendszere még nem alakult ki, nem beszélt magyarul, és anyagilag sem volt független. E három közül - mint láttuk - az anyagi függetlenség valósult meg a legkorábban. A vagyonjogi egyezséget nehezítette a birtokaikat közösen terhelő súlyos adósság, valamint a megosztani kívánt föld egyenlőtlen minősége, illetőleg értéke. Gusztávot, illetve meghatalmazottját, gróf Károlyi Lajost 1836-ban még a 34 000 hold nagyságú többletterület sem elégítette ki, azzal érvelvén, hogy Kázmér tulajdonában több a jól jövedelmező föld. Végül is megegyeztek, és az erről szóló jegyzőkönyvet 1837. december 2-án írták alá a Majna melletti Frankfurtban. Kázmér tulajdonába került a bicskei és a siklósi uradalom Magyarországon, továbbá a brodi, ozalji, grobniki uradalom Horvátországban. Irányításukat még néhány évig Körmendről végezte Klauzál Imre jószágkormányzó. Ezután helyezte át Batthyány Kázmér Bicskére uradalmainak központját. Testvére, Gusztáv ekkor már Londonban élt, a magyar ügyektől távol tartotta magát, és nem akadályozta öccsét, hogy elképzeléseit az ő birtokain is megvalósítsa. A közéletben Kázmér egyre inkább a távoli rokon, Batthyány Lajos társa lett. A vagyoni függetlenséget megszerezve, Batthyány Kázmér Nyugat-Európából hazatérve előbb Bécsben, majd Po-