Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)
A SZEMERE-KORMÁNY KÜLÜGYMINISZTERE
getlenségi nyilatkozatának minden következményeiben fentartására s engedelmességre a nemzetgyűlés törvényei és határozatai iránt és hogy azoknak foganatot szerzendek. Isten engem úgy segéljen!" Az eskütételen Batthyány Kázmér nemzetőrtiszti egyenruhában jelent meg. A miniszteri megbízatás elvállalása mellett egyenruhában való megjelenése cáfolja azoknak állításait, akik békepárti nézeteket tulajdonítanak neki. Tóth Lőrincet például, aki Batthyánynak a békepárthoz való közeledését ugyancsak külsőségekkel indokolja, majd ötven év múlva. A békepárt tevékenységét tárgyaló művekben Batthyány ez irányú tevékenységére egyébként sem találunk utalásokat. Ennek ellenére, a túlélő kortárs visszaemlékezése alapján, többen békepártiként tartják számon. Szerintünk tisztázandó feladat a trónfosztással kapcsolatos felfogása is. El kell választanunk a szabadságharc folyamatában elfoglalt helyét, nézeteit és tetteit a bukás után kialakult keserű véleményétől. Az államforma kérdésében Batthyány a parlamentáris monarchia angol formájának a híve volt. Az országgyűléssel eddigi tevékenységének minden fontosabb mozzanatát ismertette. A trónfosztás után kialakult helyzettel kapcsolatos véleményét nem ismerjük, illetőleg erről csak jóval az események után, az emigrációban nyilatkozott. Ugyanez vonatkozik arra a kérdésre is, hogy miért fogadta el a miniszteri tárcát, és hogyan ítélte meg saját szerepét. Az első minisztertanácson Szemere Bertalan — mint tudjuk — köztársasági jellegű programot terjesztett elő. A kormány azonban ezt nem helyeselte, így Batthyány sem. Ezért ez többet nem is került napirendre. Kinevezésével Batthyány pályafutása legkiemelkedőbb szakaszához érkezett. Európai méretekben gondolkodhatott, lehetőségei azonban erősen behatároltak, illetőleg Kossuth által már kijelöltek voltak. Szerepét így másodrendűnek tekintik. Levelezését átnézve azonban külügyminiszteri tevékenységéről árnyaltabb képet alkothatunk.
