Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZEMERE-KORMÁNY KÜLÜGYMINISZTERE

A diplomáciai kezdeményezések A diplomáciai irányítás átvétele és megismerése nem volt egyszerű feladat. Korábban a külügyi tevékenységet Kossuth irányította, a levelezést is egymaga, gyakran saját kezűleg végezte. Az ügyek vitelét nem szívesen és nem teljesen engedte át, tájékoztatást a kormánynak és az országgyűlésnek igen ritkán adott. Szemere is Batthyány közvetítését kérte az eddigi levelezések megismerése, illetőleg a saját koncepciójának kialakítása érdekében. Az iratokat Batthyány jegyzékbe foglalva meg is küldte. Nehezíti munkánkat, hogy a diplomáciai törekvésekről, a titkosság követelményét érvényesítve, egy parlamenti vita során Batthyány sem adott felvilágosítást. Rendkívül szegényes a külügyminisztérium irattára, így egy tevékenységnek csak egyes fő mozzanatait tárgyalhatjuk. Első és legfontosabb feladatának, Kossuthtal egyetértve, a nagyhatalmak megnyerését tartotta. E területen bizonyos munkamegosztás alakult ki közöttük. Személyes okok miatt teljes egészében Batthyányra maradt az angliai kapcsolatok tartása. Pulszky Ferenc ugyanis, aki korábban Esterházy Pál mellett államtitkárként működött, engedély nélkül elhagyta az országot, és Angliában telepedett le. Kossuth emiatt megneheztelt rá, és nem tartott vele személyes kapcsolatot. Tekintettel azonban arra, hogy más megbízott kiküldése megoldhatatlan feladatnak látszott, ezért éppen Kossuth javaslatára, a kormány hozzájárulásával Batthyány még május közepén „Magyarhon ügynökének" Pulszky t nevezte ki. A megbízott kiválasztása a kedvezőtlen előzmények ellenére sikeresnek bizonyult, feladatának ellátásában Pulszky nagyon találékony volt. Az angol kapcsolatot Batthyány az Anglia és Oroszország közötti ellentétekre, mint a keleti politikában egymás természetes ellenfeleire és a lehetséges magyar — angol gazdasági kapcsolatokra építette. A gazdasági kapcsolatokon