Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)

A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON

kai, nemzetörséggel s népfelkelési erővel a fenyegetett vidékek védelmére, s a fellázadt ráczok legyőzésére, és ártalmatlanokká tételére rendelkezni; új csapatokat alakítani, mindnyáját rendezni s fegyelmezni, tisztekkel ellátni, azokat belátása szerént alkalmazni, a seregek ellátásáról, elhelyezéséről, alkalmazásáról intézkedni, azokat vezérelni, s vezéreltetni, szóval mindazt megtenni, amit az országnak, s különösen a rácz lázadás által fenyegetett vidéknek oltalmazására czélszerünek találand, melly czélnak elérésére gróf Batthyány Kázmér vezér főispán s kormánybiztos úrral egyetértőleg a rácz lázadás elleni hadi munkálatra utasított rendes hadcsapatok illető parancsnokságai is köteleztetnek." Batthyány rendelkezéseinek végrehajtása érdekében a törvényhatóságok - Bács és Csongrád megyék, Szeged, Szabadka (Subotica) és Zombor (Sombor) városok, valamint a Kiskun kerület közönsége — külön utasítást kaptak: „...rendeltetik, hogy honvédelmi s vidékbiztosítási és minden erre, s a fenyegetett vidékeknek s törvényes érzelmű lakosoknak személy és vagyonbeli biztosítására vonatkozó tárgyakban, minden illető hatóságok rendelkezése alatt állanak, a hatóságok működését ahol szükséges fölfüggesztheti, s a vész idejére rendkívüli eszközökkel pótolhatandja, tisztviselőket elmozdíthat s másokat helyettesíthet, a vésztörvényt azonnal kihirdetendi rögtön ítélő bíróságokat állítand, s a rendelkezése alatti fegyveres erőknek rendben, fegyelemben tartása, s kötelességeiknek pontos teljesítése végett haditörvények szerént hadi törvényszékek szigorúságával intézkedendik, a hadi törvényszékek ítélete által netán halálra ítélendők irányában az ítélet végrehajtásának, vagy megkegyelmezésének joga is kezébe tétetvén le. Miszerént pedig a Statusnak a fellázadó rácz rablók által kegyetlenségekkel párosult károk terhét a bűnösök viseljék, az árulóknak, rablóknak, pártütőknek, kik a felállítandó rögtön ítélő bíróságok által elítélendnek, ingó és ingatlan vagyonát kár és költség térítésül lefoglalandja, s abból a kárt szenvedett szerencsétlenek sorsát belátása szerént enyhítendi.