Füzes Miklós: Batthyány Kázmér - Magyar história. Életrajzok (Budapest, 1990)
A SZABADSÁGHARC HELYI VEZETŐI KÖZÖTT DÉL-MAGYARORSZÁGON
Eddigi hatósága, s megbízatása a Dunántúli vidékekre nézve is épségben maradván." Területi hatáskörét Kossuth még ugyanazon a napon Pest megye „alsó vidékével" is kiegészítette. így Batthyány a fegyverbe hívó felhívását február 19-én Pest, Csongrád és Bács megyék, valamint a Kiskunság, Szabadka és Szeged lakóihoz intézte. Kiáltványának hangvétele komor, felhívásában az elmúlt hónapok keserű tapasztalatai összegeződnek. Bevezetőben a szerb felkelők vandalizmusát írja le, mely ellen többnyire a megadás sem nyújt biztonságot. A védekezés egyetlen lehetséges útját az összefogásban, a fegyveres ellenállás megszervezésében látta. Ennek irányítását teljhatalmára hivatkozva magára vállalta. Személyes elkötelezettségét félreérthetetlenül hangsúlyozta: „...A hazámért koczkára vetettem mindent, mi ember előtt becses : házi nyugalmam, vagyonom és életem." A kivezető utat is csak egyféleképpen látta járhatónak: „...Nekünk együtt győznünk, vagy vesznünk kell..." Más utat nem ismert. Az általa szervezendő és vezetendő fegyveres harcot jellemezve írta február 18-án Kossuthnak, hogy „...itt olyan hadakozásról nem lehet többé szó, millyen művelt nemzetek között gyakoroltatik. Ennek kiirtó háborúnak kell lenni...", olyannak, amilyet az angolok folytattak az indiánok ellen. Az angolok kegyetlenségét ugyan nem tartotta igazolhatónak, de a Délvidéken megtapasztalt brutalitás után az angolokéhoz hasonló fellépést jogosnak találta. A szerbektől visszafoglalandó területeken a kirabolt és elűzött magyar családokat kívánta letelepíteni, mert — véleménye szerint - a Bácskát és Magyarországot csak így lehet az ínségtől megmenteni. Miután a helyzettel személyesen is megismerkedett, ítélete tárgyilagosabb lett. Felismerte, hogy a Délvidéken általános az anarchia: „...a meghódított magyarok a dühöngő ráczokkal kezet fogva a szomszéd tanyákon rablásokat, pusztításokat s gyújtogatásokat visznek végbe, a nép magára van hagyatva s az anarchia nőttön nő." (Batthyány levele az OHB-nak. 1849. február 25.)