Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

III. Elmélet, politika, szabályozás és a gyakorlati megvalósítás

III. ELMÉLET, POLITIKA, SZABÁLYOZÁS, ÉS A GYAKORLATI MEGVALÓSÍTÁS (Vertikális összevetések és általánosított megállapítások) A szervezési gyakorlat egészének áttekintése után, a megszerzett ismeretek birtokában elvégezhettük a periódizálást, melyet a szervezési kérdések tárgyalásakor már figyelembe is vettünk. A nemzetiségi oktatás minőségi oldala, a szorosan vett oktatás és pedagógia nem követi az általunk felállított periodizációt, ezért ezt a kérdést külön fejezetben tárgyaltuk. A fejlődés egyes ciklusait az alkotmány létrejöttéhez és módosításához kötöttük, de figyelembe vettük a létrejöttét és módosítását megelőző politikai, oktatáselméleti és gyakorlati tevékenységet is. A vizsgált időszak nemzetiségi oktatása ennek megfelelően három fő szakaszra, ezen belül a szervezési sajátosságokra tekintettel további szakaszokra bontható. Megkülönböztetjük : 1. Az 1945-1949-ig, az Alkotmány kiadásáig tartó főszakaszt, amely további periódusokra tagolódik: a) Az 1945/46-os tanévben végrehajtott jogi szabályozásra és öntevékeny szervezésre, melyben elismerték a polgári demokratikus jogokat, de nem vették figyelembe a nemzetiségi csoport jogait. A beiskolázást a szülők szavazásának eredményétől tették függővé. b) Az 1946/47-es és az 1947/48-as iskolai években jelentkező szabályozásra, amelyben viszont elismerték a nemzetiségi csoport jogait. Az állam statisztikai adatok alapján hozta létre a nemzetiségi tannyelvű és nyelvoktató iskolákat. c) Az 1948/49-es tanévre, amikor a népi demokratikus elvek kaptak szerepet a szülők és a nemzetiségi szövetségek kezdeményezésének elismerésével és kéréseik végrehajtásával. 2. Az Alkotmány megjelenésétől az idevágó rendelkezések módosításáig, 1949-1972-ig terjedő főszakaszt, amelyben az állampolgári jogegyenlőség mellett a nemzetiségi anyanyelven történő és az anyanyelvi oktatás, valamint a nemzetiségi kultúra ápolásának a lehetősége érvényesült. További periódusai: a) Az 1949-1953 közötti szakasz, melyben az oktatásigazgatási szervek szervező tevékenysége megszűnt, illetve a politikai szervek tevékenysége érvényesült. Ekkor kezdtek megjelenni a német nyelvoktató iskolák, illetve visszafejlődni a szerbhorvát tannyelvű iskolák.