Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)
III. Elmélet, politika, szabályozás és a gyakorlati megvalósítás
b) Az 1953-1956 tavaszáig tartó szakasz, melyben a megyei tanácsok oktatási szervei végezték a szervezést és értek el némi eredményt. c) Az 1956 tavaszától az 1960/61-es tanév végéig terjedő időszak menynyiségi szemléletű fejlesztése, melyben a minisztérium irányításával lényegében kialakult a nemzetiségi iskolahálózat. Az iskolák létrehozása a szülők nyílt szavazásának eredményétől függött. d) Az 1960-1972-ig terjedő intenzív fejlődési szakaszban a tárgyi és személyi feltételeket javították, maga az intézményhálózat azonban viszszafejlődött, a tanulólétszám pedig csökkent. A jelentős számú tanulócsoport bontás ellenére az osztatlan iskolákat nem sikerült megszüntetni. e) Az MSZMP Politikai Bizottsága 1968-as határozatát követő minőségi és mennyiségi fejlesztések, amelyek újabb fellendülést készítettek elő. 3. Az Alkotmány 1972-ben történt módosításától napjainkig tartó főszakaszt, amelyben a polgári jogegyenlőség mellett a nemzetiségi csoport jogai is kaptak védelmet. Az anyanyelv oktatása most már nemcsak lehetőségként merül fel, hanem annak eredményét is szavatolják. Periódusai: a) Az 1972-1978 közötti szakasz, melyben a pártirányítás operatív ügyekben is jelentkezett. A nemzetiségi oktatáspolitika és a nemzetiségi oktatás elveit közösen határozták meg és ellenőrizték. A mennyiségi és minőségi fejlesztések egymás mellett érvényesültek. Az iskolák körzetesítése (összevonása) ellenére növekedett az iskolai hálózat és a tanulólétszám. A társadalomban bekövetkezett integráció a nemzetiségi iskolákat is elérte, és a szülők akaratától függetlenül gyermekeiket más iskolákba irányították. Ezzel a nemzetiségi iskola elszakadt természetes anyanyelvi és nemzetiségi hátterétől. b) Az 1978-tól napjainkig terjedő időszak, amikor az oktatáspolitikában is kibontakozott a decentralizáció és nagyobb hangsúlyt kaptak a helyi kezdeményezések, valamint a helyben kialakított gyakorlatok. Az elvégzett vizsgálat során kézzelfoghatóvá vált az állami politikának a nemzetiségi oktatásra gyakorolt hatása is. A koalíció idején a sokarcú politika, a hatalmi versengés hálójába került és igen gyakran változott. Az e téren való konszolidálódás éppen csak érezhetővé vált, amikor a. hatalom kérdésének eldöltével az automatizmus szemlélete lett sorsának egyeduralkodó meghatározója, ami elszürküléséhez vezetett. Az oldódás évtizedeket vett igénybe, az állami politika most már progresszív lépéseket kezdeményezett. A politikai hatásokat részletesen elemezve látnunk kell, hogy a fasizmus vereségét követően létrejött demokratikus állami és társadalmi berendezkedés nem jelentett