Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)
II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése
nyelvűségével bővül, majd a 3. osztálytól szerepet kap az osztályfőnöki óra. A felső tagozaton a földrajz és a történelem, kedvező nyelvi feltételek megléte esetén, kétnyelvűek. A szaknyelvi előkészítés a környezetismeret tantárgyra hárul. Az ismeretanyag itt a német nyelvterület országainak földrajza mélyebb feldolgozásával, a német, illetve a magyarországi németek történetének meghatározott ismeretével gyarapodik. A koncepció óratervi javaslatot is tartalmaz és felsorolja a kétnyelvű oktató-nevelő munka alapelveit. Utóbbiak megegyeznek a nemzetiségi tannyelvű iskoláknál ismertetett alapelvekkel, csakúgy, mint a pedagógiai tevékenység sajátos alapelvei. Meghatározta a koncepció a kétnyelvű iskola kialakításának feltételrendszerét, a tárgyi, személyi, pedagógiai, szervezési kívánalmakat. A tárgyi és pedagógiai feltételek biztosítására 1985-től 1992-ig terjedő ütemtervet is kidolgozott. A gyakorlati megvalósítás alapmotívuma: „az elképzelést minden esetben a helyi lehetőségekhez igazítva kell megvalósítani". 124 Az 1985-1986. évekre kitűzött feladatokat elvégezték. Kísérleti tanterv készült a német nyelv és irodalom 1-4. osztálya, illetőleg az 5-8. osztálya számára. 125 Német ének-zene tankönyv az 1-2. osztály számára. 126 Útmutató a környezetismeret kétnyelvű tanításához. 127 Magyar-német szakkifejezések gyűjteménye a testneveléshez. 128 Szakkifejezések gyűjteménye a történelem kétnyelvű tanításához az 5-8. osztályokban. 129 Űtmutató és irányító tanmenet a 3-4. osztályos osztályfőnöki tevékenységhez. 130 A kísérleti tanterv a kétnyelvű nemzetiségi általános iskola alsó osztályaiban a német nemzetiségű tanulók hatékony anyanyelvi nevelését és oktatását, a kellő nyelvi alapozást követően a nyelvtudás tervszerű alakítását és gazdagítását, az anyanyelvű ismeretszerzés lehetővé tételét tűzte ki célul. A felső tagozaton a német nyelvű alapműveltségnek, a nyelvismeretnek és nyelvhasználatnak olyan szintű elérése a cél, ami a szóbeli és írásbeli befogadást és közlést alkalmassá teszik a német nyelv és irodalom, valamint a kétnyelvű ismeretszerzésre. A tanulók a német nyelvet művelt köznyelvi szinten sajátítsák el és fejlődjön ki bennük az igény a német nyelvnek a köznapi életben történő használatára. A német irodalom a nyelvoktatással szerves egységben, az érzelmi és esztétikai hatásokra építve segíti a német nyelvtanítást. Megismerteti a német irodalmat, a magyarországi németség népköltészetét, íróinak, költőinek kiemelkedő alkotásait. A nevelési cél az anyanyelvi kultúra megismertetésén és megszerettetésén keresztül a nemzetiséghez való ragaszkodás kifejlesztésére kell hogy irányuljon, ami a nemzetiségi anyanyelv elsajátításának igényét is tartalmazza. További célt a szocialista hazafiság, a népek barátsága, az internacionalista összefogás eszméjének tudati kialakítása jelent. A tanterv a fenti célok elérése érdekében meghatározta a gyakorlati feladatokat:
