Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

Az alsó tagozatban a beszédértés és a beszéd területén a fontos nyelvi jelek megismertetése, a szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető mondattani, szótani és hangtani ismeretek feldolgozása, a beszédkészség folyamatos fejlesztése, az egyszerű párbeszéd és az összefüggő beszéd változatos helyzetű gyakorlása, az olvasáson, nyelvtanon és környezetismereten alapuló szóbeli és írásbeli kifejezőkészség folyamatos fejlesztése a feladat. Az olvasás és szövegértés területén a német nyomtatott írásos közlés jelrendszerének a megismertetése, a folyékony és hangos olvasás elsajátítása, gyakorlása, a szövegértés folyamatos fejlesztése. Az írás, írásbeli kifejezés kialakítása érdekében a német írás jelrendszerének, a sajátos német betűk, betűcsoportok használatának az elsajátítása és gyakorlása, az alapvető helyesírási ismeretek és a helyesírási készség megalapozása a feladat. A felsőtagozatos nyelvtanítás az alsóban szerzett ismeretekre és készségekre építve fejleszti tovább a tanuló szó- és formakincsét, szóbeli és írásbeli kifejezőkészségét, hogy képesek legyenek megérteni a művelt köznyelvi szintű német beszédet és írott szöveget, egyszerűbb irodalmi szövegeket, és birtokába kerüljenek a tanulók a köznapi életben használatos szókincsnek. Gondolataikat tudják német nyelven kifejezni. A négy évfolyam szókincsét 1400, az alapszókincshez tartozó új szóval és mintegy 350 kifejezéssel gyarapítsa. Korosztályuknak megfelelően, a gyakorlati alkalmazás készségfokán tanulják meg a helyes német beszéd és írás alapjait. Az irodalmi nyelv tanításának feladata a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség alakítása, az értő és kifejező olvasás készségének a továbbfejlesztése. Ismertesse a német népköltészetet, a német és a hazai nemzetiségi irodalom értékes alkotásait, a legjelentősebb német írók és költők életét, néhányuk munkásságát. Szerettesse meg a tanulókkal a feldolgozott irodalmat, nevelje őket olvasóvá. Járuljon hozzá a személyiségformáláshoz, a német nyelvterület haladó hagyományainak megismeréséhez, megszerettetéséhez, a hazafiság és a nemzetiségi öntudat kibontakozásához. A kísérleti tanterv a célok és feladatok ismeretében évfolyamonként dolgozta fel a tananyagot és a követelményeket. Az OVI Nemzetiségi Osztálya mintegy húsz év alatt jut, illetve jutott el oda, hogy a nemzetiségi iskolahálózat elvi alapjait kidolgozza és azokat dokumentumokban megfogalmazza, a Művelődésügyi Minisztérium pedig hatályba léptesse. A mindössze négyfős osztály tevékenysége hősies küzdelem. Az eleve megkésetten indult tevékenysége esélytelenné tette a múló idővel szembeni fellépésre. A további késedelem az anyanyelvi alap további romlását, a nemzetiségi anyanyelv iránti ragaszkodás motivációinak további gyöngülését eredményezte - természetesen nem egymagában - így az oktatás minőségjavulásáról a megyei tanácsok művelődési osztályai sem számolhattak be.