Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

Általános feladata a tudományos kutatómunka végzése, szervezése, publikációk gondozása, a nemzetiségi pedagógusok továbbképzésének irányítása, a nemzetiségi nyelvoktatás korszerű színvonalra emelése és továbbfejlesztése. Foglalkozik a többi tantárgy és az iskolai élet anyanyelvi vonatkozásaival, az iskolák és kollégiumok nevelési kérdéseivel, különösen a hazafiság és az internacionalizmus kérdésével. Figyelemmel kíséri a ítészben nemzetiségi nyelven működő óvodákat is. Kutatási területe a nyelvoktatás és az egész nemzetiségi iskolaügy sokrétű és alapos elemzése, melynek eredménye alapját képezi a - nemzetiségi reformtervek kidolgozásának; - a nemzetiségi és a magyar nyelv szerepének a meghatározása a kétnyelvű iskolákban; - a kontrasztív módszer kidolgozásának és bevezetésének stb. A tanszék gondozza a nemzetiségi nyelveken is megjelenő időszakos módszertani füzeteket, a gyűjteményes kiadványokat magyar nyelven, melyeknek céljuk a nemzetiségi nyelvoktatás fejlesztésének a szolgálata. Irányítja a nemzetiségi oktatók nyelvi és szakmódszertani továbbképzését, mely az általa készített terv alapján folyik és kapcsolódik a megyei továbbképzési intézetek (kabinetek) munkájához. A tanszék csekély létszámmal dolgozik (mindössze 4 fő), ezért feladatát csak külső szakemberekből alakított munkabizottságok segítségével tudja ellátni. Bevonja munkájába a pedagógusképző intézeteket, különösen a tanárképző főiskolák nemzetiségi tanszékeit. Ugyanakkor külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik.

118 A minőségi munka javítását tűzte ki feladatául a Magyar Pedagógiai Társaság Baján, 1972. december 6-án alakult nemzetiségi pedagógiai szakosztálya is. Általános feladatának a nevelési-oktatási tapasztalatok, tudományos eredmények közkinccsé tételét tekintette. Az általános nevelési, didaktikai és metodikai törekvések mellett a speciális nemzetiségi problémákkal, így pl. a nyelvi nevelés kérdésével kívánt foglalkozni. A részletesebb program a nemzetiségi óvodák, általános iskolák, középiskolák jelenének, múltjának a feltárását, a megoldásra váró feladatok összegyűjtését és megoldásukra javaslattevést tartalmazza. Foglalkozik a nevelőképzéssel, a diákotthonokban, kollégiumokban rejlő lehetőségekkel, kapcsolatot tart a nemzetiségi oktatást irányító szervekkel. Szót kér a nemzetiségi tankönyvek írásában és lektorálásában. Szükségesnek tartja szakcikkek írását és elhelyezését. Szorgalmazza az anyanyelv ügyét a szülői háztól kezdődően minden fórumon.

119 A szakosztály feladatai közül a publikálást egy periodikában, ami A Magyar Pedagógiai Társaság Nemzetiségi Pedagógiai Szakosztályának Tájékoztatója címet viseli, valósítja meg. Az OPI Nemzetiségi Tanszéke az 1972/73-as tanévben felmérte a nemzetiségi általános iskolák nyelvoktatásának helyzetét, elemezte a kísérleti tan-