Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)
II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése
A nemzetiségi nyelvoktatásban kezdetben jelentkező fellendülést a „hatvanas" években a közömbösség váltotta fel, ami szervezési kérdéseken felül a tartalmi oldalt is érintette. Tantervi, módszertani problémákkal alig foglalkoztak, abba maradt a nemzetiségi nyelvoktató pedagógusok továbbképzése is. A főiskolák nemzetiségi tanszékei elsősorban a nemzetiségi tanítási nyelvű általános iskolák számára képeztek szakembereket. Nem látták el az iskolákat a szükséges szemléltető eszközökkel, megmaradtak a régi maximalista tankönyvek. Kezdetben a nyelvoktató iskolák is a nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák anyanyelvi tankönyveit, majd a speciálisan a számukra készült tankönyveket használták. Ezeknek a követelményrendszere is maximális maradt. Grammatikai központúak, nehéz és mesterkélt tananyagot dolgoztak fel. A felfogást jellemzi az 1957-ben elkészített tanterv. A nemzetiségi nyelvoktató általános iskolák tanulóit kétnyelvűnek, anyanyelvén és magyarul egyformán jól beszélőnek tekintette. Egy évtized telt el addig, amíg nyilvánvalóvá vált, hogy a nyelvoktató iskoláknak csak egy része tud e követelményeknek megfelelni. Fokozta a gondot, hogy a nyelvoktató iskolák jelentős része a magyar nyelven oktatott tananyagban sem ért el megfelelő eredményt. A nemzetiségi pedagógusok fékező erőt láttak a magyar anyanyelvű tanulóknak a nemzetiségi nyelvoktatásban történő részvételében. Mindez, az asszimilációs folyamaton felül, hozzájárult a nyelvoktatásban résztvevők számának és a nyelvoktató iskoláknak a csökkenéséhez. A magyar iskolareform hozott bizonyos eredményeket a nemzetiségi nyelvoktatásban is. Elkészült a heti 3 órának megfelelő (második) tankönyvsorozat és a kísérleti tanterv 1965-ben, de ez sem reális nyelvi alapra épített. 116 A német, tanterv pl. az 1. és 2. osztályos tanulók meglévő beszédkészségének gyarapítását, helyesbítését az összefüggő kifejezőkészség fejlesztését adja feladatul a beszélgetési órák számára. A 3. és 4. osztálynak a tananyaga az írás és olvasás elsajátítása. Utóbbi feladata a tanulóknak a természeti és társadalmi valóságra vonatkozó ismereteinek kiegészítése és elmélyítése, az értelmi erő további fejlesztése és a szocialista világnézet megalapozása. 117 Mindezt akkor tették oktatási feladatul, amikor az iskolába halvány nemzetiségi nyelvi ismeretekkel gyakran pedig éppen anélkül érkeztek a nemzetiségi tankötelesek. Nem tisztázódott az anyanyelvi irodalom, nyelvtan, fogalmazás, nyelvhelyesség, társalgás tananyaga és oktatási módszere sem. Az MSZMP Politikai Bizottsága 1968-as határozata által feltárt minőségi hiányosságok megszüntetése, melyeket a korábban már említett tudományos kutatás tárt fel, szükségessé tette az erre hivatott, a minisztérium szakmai intézményeként működő Országos Pedagógiai Intézet feladatkörének a kibővítését. Az új feladatokat a Nemzetiségi Tanszék lett hivatva megoldani, amelynek munkája felöleli az összes magyarországi nemzetiségi nyelvek oktatását és kiterjed a nemzetiségi iskolaügy egészére.
