Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/d. Az oktató tevékenység tartalmi fejlődése

Hozzávetőleges számítással, az azonos irányú tendencia alapján, a kiemelt községek minősítési eredményeire is figyelemmel arra következtethetünk, hogy a beiskolázások hasonlóan alakulnak a baranyaihoz, legfeljebb némi ütemkésést lehet felfedezni. A községi minősítés adatai alapján a Somogy megyei német nemzetiségi kulturális igényű lakosság beiskolázása marad el az általános tendenciától. A nemzetiségi nyelven is foglalkoztatott óvodás gyermekek száma erőteljesebben növekedett az általános iskolásokénál. Elsődleges oka, hogy eddig szinte érintetlen területen indult meg a szervezőmunka. Baranyában, mint fentebb láttuk, 1974-ben a nemzetiségi igényű óvodáskorúaknak mintegy egyharmadát foglalkoztatták nemzetiségi nyelven is. Ekkor az óvodák száma is egyharmada volt a nyelvoktató általános iskolákénak. Azóta az óvodai hálózat csaknem beérte az iskolait. Somogy megyében nem működik nemzetiségi óvoda. Tolnában négyszeresére emelkedett a számuk, de még így is csak az iskolák számának a felét haladták meg némileg. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az óvodák falun működnek, míg Baranyában városokban is. Falun a szülői ház inkább vállalhatja az óvodáskorúak nevelését, mint a városban. Más a családszerkezet, az elfoglaltság, a munkavállalás lehetősége stb. Mindezek alapján talán kimondhatjuk, hogy Baranyában az óvodás korúak nemzetiségi nyelven történő foglalkoztatása általában biztosított, Tolnában pedig legalább felerészben. Somogyban a feladat megoldatlan, illetőleg az utóbbi években történt kezdeményezés. Hozzá kell tennünk, hogy Baranya az országban is a legjobban ellátott e téren. Kezdeményezései, tapasztalatai hatnak a többi megyékre is. A nemzetiségi óvodások száma az 1970-es évek elején az iskolásokénak mintegy egyötödét, az utóbbi években egyharmadát képezik. Az évfolyamok arányára tekintettel megállapítható, biztosított az iskolai utánpótlás, sőt várható a beiskolázási arány további növekedése. 4/d. Az okató tevékenység tartalmi fejlődése A személyi és tárgyi feltételek fejlesztése, mint láttuk, a helyi, többnyire azonban a megyei tanácsok, illetőleg oktatásigazgatási szerveinek feladatát jelentette. A tananyagban jelentkező fejlesztés, a szellemi területen történő előbbrelépés lehetőségének a biztosítása inkább a központi oktatásigazgatási szervek feladatát képezte. A központi irányítás jogforrás és belső utasítás jellegű utasításokban, hivatalos közleményekben és szabályzatokban, elvi állásfoglalásokban jelentkezett és az óratervekben, tantervekben, tantervi útmutatókban, tanmenetekben és nem utolsó sorban a rendelkezésre bocsátott tankönyvekben valósult meg.