Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/c. Beiskolázási eredmények

ban, hanem gyöngült a nemzetiségi tudat, igaz ébrentartásában is visszaesés volt tapasztalható. Az 1970-es évtizedben már jelentkeztek és máig is hatnak az újabb szervezési hullám eredményei. A nemzetiségi kérdés társadalmi üggyé vált, széles körű politikai és gyakorlati szervezőmunka bontakozott ki, aminek eredményeként a körzetesítések megszűnése ellenére nőtt a nemzetiségi iskolák száma. Két tendencia alakult ki : egyrészt a nemzetiségi tanulók mentek az iskolák után (bejárással, beköltözéssel), másrészt az iskola ment a nemzetiségi tanulók után, amikor Pécsett és más olyan helyeken is bevezették a nemzetiségi oktatást, ahová a nemzetiségi anyanyelvű, illetőleg nemzetiségi kulturális igényű lakosság a közelmúltban költözött be. Az ismét növekvő számú nemzetiségi iskolákban így lett elérhető a több mint kétszeres tanulólétszám-emelkedés, ami számításainak szerint a németek esetében már a minősítések alapján számított igényeket is meghaladja 1980-ban. Közvetlen tapasztalatok alapján úgy gondoljuk, nem a számítás a hibás, hanem a nemzetiségi oktatást igénylők köre bővült ki. Nemzetiségi oktatásban részesülnek már olyan tanulók is, akik már nem tekinthetők nemzetiséginek, vagy éppen magyarok, akik a kedvező lehetőséget az idegen nyelv megismerésére használják ki. Kezd tehát összefolyni a nemzetiségi és az idegen nyelv megismerésének az igénye, amit károsnak semmiképpen, inkább hasznosnak kell tartanunk. A beiskolázási arányokat Somogy és Tolna megyék esetében, minősítési adatok hiányában kiszámítani nem tudjuk. Alinősítést ugyanis e megyékben csak 1980-ban végeztek, de csak a reprezentatív községekben. A beiskolázási munkát véleményezni így csak más megközelítésben, hozzávetőlegesen tudjuk. Annyi mindkét megyét illetően megállapítható, hogy a népszámlálások idején bevallott nemzetiségi adatokból várható beiskolázási arányt a tényleges eredmények többszörösen meghaladják. 1970-ben Somogy megyében a megye népességének 0,08%-át képviselő német anyanyelvűekkel szemben a német nemzetiségi nyelvoktatásban részesülő tanulók a megye általános iskolásainak 0,14%-át képviselték. A 0,07%ot képviselő délszláv anyanyelvűekkel szemben a nemzetiségi tanulók aránya 0,42%. 1980-ban az arány a németeknél még jobban eltolódik. A 0,09%-ot képviselő német anyanyelvű lakossággal szemben 0,58% a tanulók aránya, igaz csak átmenetileg. A délszlávoknál kiegyenlítődés tapasztalható. A 0,31%ot képviselő délszláv anyanyelvűekre 0,36%-ot képviselő tanuló jut. Az előző évtizedhez viszonyítva itt a délszláv anyanyelvet vallók száma többszöröződött. Tolna megyében 1970-ben a lakosság 1,2%-át képviselő német anyanyelvűekre 4,0%-ot képviselő tanuló arány; 1980-ban az 1,0%-ot képviselő anyanyelvi arányra 10,4% tanulói arány jutott.