Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/b. Az oktatási (művelődési) minisztérium kezdeményezése, a tanácsok gyakorlati szervezése

iskolák körét és tanulóik számát. Biztosítani kell, hogy a körzetesítés sehol se vezessen a nemzetiségi oktatás visszaszorulására. Meg kell oldani az országos és regionális beiskolázású intézmények megfelelő épületben való elhelyezését. Növelni kell a nemzetiségi diákotthoni férőhelyek számát, javítani a diákotthonok lakóinak életkörülményeit és tanítási feltételeit." A határozat végrehajtására kiadott Feladatterv megfogalmazta a nemzetiségi oktatás sajátos céljait: A felnövekvő nemzedék nemzetiségét megőrizve illeszkedjen be a szocialista Magyarország társadalmába. A magyar anyanyelvűekkel azonos színvonalú oktatást, nevelést biztosítson. A beilleszkedést az anyanyelvnek és a nemzetiségi kultúra alapjainak az elsajátításával kell elvégezni úgy, hogy biztosítsa a beilleszkedést a saját nemzetiségi közösségbe, segítve annak továbbfejlődését. Utal a terv a nemzetiségi kérdést befolyásoló jelenlegi tényezőkre, a nemzetiségi kérdés helyes megoldásának nemzetközi jelentősége növekedésére, a társadalom fejlődése során jelentkező kérdésekre: városba áramlás, a falusi életforma megváltozása, a nemzetiségi oktatásban részt vevők száma növekedésével egyidőben javul az oktatás-nevelés színvonala, fokozódik az iskola szerepe a nemzetiségi magatartásban, ez szükségessé teszi társadalmi presztízsének emelését, az állami irányítás decentralizálásával a konkrét feladatok megoldásához a helyi hatóságok már rendelkeznek megfelelő hatáskörrel. A nemzetiségi oktatást oly módon végezteti, hogy az elősegítse az igények felkeltését, és biztosítsa a művelődési esélyek egyenlőségét. Vezessen az oktatónevelő munka színvonalának emelkedéséhez, a kétnyelvűség iránti igény felkeltéséhez és kiegészítéséhez. A Feladattervben kétirányú intézkedéseket határoztak meg: a meglévő lehetőségek optimális kihasználását és a további fejlődés feltételeinek a megvalósítását. Az anyagi jogi rendelkezések végrehajtása érdekében a megyei tanácsok művelődési osztályainak feladatul tűzték a nemzetiségi oktatás két-három évenként történő felülvizsgálatát, különösen a beiskolázások előkészítését, a tanulócsoportok kialakítását, a személyi feltételek és az oktatás folyamatosságának a biztosítását, az óraszámok betartását és a szakfelügyeleti tevékenységet. Alapkérdésként kezeli a Feladatterv az intézményhálózat alkalmassá tételét az emelkedő követelmények teljesítésére, a nemzetiségi jogok biztosítására, a kétnyelvűség iránti társadalmi igény kielégítésére. A hálózatfejlesztéskor a demográfiai adottságokat, a szórtságot, az aprófalvas településeket, a nemzetiségek alacsony arányszámát és az erősödő elvándorlást kéri figyelembe venni. Csökkenteni kívánják az intézmények szétaprózódását, igaz óvatosan, a személyi és tárgyi feltételek diktálta lehetőség mértékéig. Emiatt az intézményre