Füzes Miklós: Az alsó- és középfokú nemzetiségi oktatás története Délkelet-Dunántúlon 1945-1985 (Pécs, 1990)

II. A nemzetiségi oktatás szervezési gyakorlata - 4. Az alkotmány 1972-es módosításától 1985-ig - 4/b. Az oktatási (művelődési) minisztérium kezdeményezése, a tanácsok gyakorlati szervezése

fejlesztést olyan körzetközpontokban jelöli meg, ahol az hatást tud gyakorolni a környék lakosságára. Tehát olyan helyre, ahol a nemzetiségiek is koncentrálódnak. Az iskolai körzetesítések oktatásszervezési szempontúak legyenek. Az eredményesség az óvoda és az alsó tagozat együttműködését igényli. A Feladatterv ezek szerint az alsó tagozatok bekörzetesítése ellen foglalt állást, mert azt kívánta, hogy az óvoda és az alsó tagozatú iskola a csökkenő nemzetiségi lakosságú, illetőleg a tagiskolák településein is működjön. Feladatul kapták a megyei tanácsok a nemzetiségi óvodák és iskolák hálózatának a vizsgálatát, az iskolakörzetesítések hatásának elemzését, benne a nemzetiségi oktatás feltételeinek szemmel tartását. Kutassák a nemzetiségi oktatás további bevezethetőségének lehetőségeit, feltételeit. Mindezek alapján pedig készítsenek 10 éves fejlesztési tervet. A tervek elkészítésénél kérte figyelembe venni, a minisztériumnak azt a nézetét, mely szerint az ötéves fejlesztési terv keretében elérhető, hogy a nemzetiségi iskola első osztályába valamennyi tanuló óvodai, illetve egyéves iskolaelőkészítés keretében végzett anyanyelvi felkészítéssel kerüljön. Az anyanyelven is foglakoztató óvodák számát kellett fejleszteni, arányukat a nyelvoktató típussal szemben javítani. Előírta a nagyobb nyelvoktató iskoláknak tannyelvű iskolákká történő fejlesztése lehetőségének a vizsgálatát. Ezeket körültekintően, átmenet alkalmazásával gondolta elérni. Felhívta a figyelmet egyes szakmunkásképző intézetekben és szakközépiskolákban folytatható nemzetiségi oktatás lehetőségeire. Elérni kívánta, hogy a nemzetiségi iskolák meggyőző képzési és nevelési eredményekkel bizonyítsák a kétnyelvűség és a kettőskultúra értékét. A minisztérium a regionális beiskolázású intézmények fejlesztéseként a pécsi szerb-horvát tanítási nyelvű általános iskola pénzügyi tervével foglalkozott. A Baranya Megyei Tanács 1978. június 12-én tartott ülésén meghatározta a nemzetiségi művelődés távlati - 1978-tól 1990-ig terjedő - programját.

111 Az általános elvek és célkitűzések meghatározásakor átvette a Feladattervben szereplőket, de a lehetőség szerint konkretizálta azokat. Elvégezték a demográfiai vizsgálatokat is. Az óvodai hálózat bővítésére három féle lehetőség kínálkozott: A nemzetiségi községek óvodáiban az anyanyelv oktatásának fokozatos bevezetése; új óvodák létesítése a nemzetiségi községekben; körzeti nemzetiségi óvodák létesítése. A távlati tervben 4 délszláv és 14 német nemzetiségi óvodai csoport bővítésével számoltak. Az általános iskolai hálózat bővítését két úton kívánták megoldani: a nemzetiségi anyanyelv bevezetésével mindenütt, ahol azt a létszám lehetővé teszi; nemzetiségi körzeti iskolák hálózatának kiépítésével. A körzetesítés végrehajtásával fokozatosan 21 kisiskolában működő, nera-